Ahol a köldököm el van temetve

Eredeti címe:

Where My Umbilical Is Buried

Könyv tartalma:

Amanda Galvan Huynh debütáló verseskötete, az Ahol a köldököm el van temetve egy „lila szív” zsírkréta egy asztal bal bordája alatt. Emlékszik a nevetésre egy Lotería-játék körül, a „kabóchéjak / szellemképes” faágakra, a texasi alakú tortillákra és a „számok tanulására angolul, / spanyolul”.

Itt találjuk a texasi kisvárosokban szétszórt családi portrékat, a táncteremekben La Reina de Cumbia-ra csoszogó csizmákat, a kezek „(kapkodják) a szavakat”, hogy értelmet adjanak egy kíméletlen világnak. Galvan Huynh arra kér minket, hogy gondolkodjunk örökségünk metszéspontjain, és gondolkodjunk el anyai mivoltunkról, ahogy az jelenünkben fészkel. Arra hív minket, hogy tanúi legyünk az asszimiláció és a félelem örökségének - hogyan ellenáll egy nyelv annak, hogy „elhúzzák / nagyapát mondjon abuelo helyett”, és teret műveljen, hogy „beborítsa a Bidi Bidi Bom Bom Bom (ő) familia / sways to”.

Az Ahol a köldököm el van temetve az elfogadás és a gyógyulás küszöbe. Galvan Huynh felfedezi, mit jelent egy gyászoló anya lányának lenni, aki tizenhat évesen árvaságra jutott, és milyen módon öröklődik a trauma a következő generációra.

Ezek a versek arról meditálnak, mi történik, amikor egy lánynak „már nincs helye, hogy / anyja fájdalmát befogadja”. Megtanulunk „méltónak lenni”.

Megtanulunk „beleásni / a talajba / és kitartani.”.