Akhilleusszá válás: Gyermekáldozat, háború és félrelépés az Iliászban és azon túl

Eredeti címe:

Becoming Achilles: Child-sacrifice, War, and Misrule in the lliad and Beyond

Könyv tartalma:

Az Iliász és a mítosz szemlélete a modern pszichológia szemüvegén keresztül, in: Becoming Achilles: Richard Holway bemutatja, hogyan írja alá az eposz az egyéni és közösségi katarzist és tagadást. Az áldozatos gyermeknevelés létrehozza, de egyben veszélyezteti is az agonista, dicsőségre törekvő ókori görög kultúrákat. Nemcsak az agressziót, hanem az áldozatos gyermekneveléssel kapcsolatos tudást is meg kell tisztítani.

Ahogy Zeusz elérte, hogy a rendszerét fenyegető veszélyek (számára) ártalmatlanul játszódjanak le a halandók birodalmában, úgy az Iliász az archaikus és a későbbi görög kultúrákat fenyegető veszélyeket a költői előadás biztonságos színterén dramatizálja. Az eposz elmozdult formában ábrázolja a romboló anya-fiú és apa-lánya kapcsolatokat és az ebből fakadó nemzedékeken belüli és nemzedékek közötti viszályokat.

Holway megkérdőjelezi, hogy az Iliász (és sok tudós) Akhilleuszt olyan hősként mutatja be, aki igazat mond a hatalomnak, a szenvedésen keresztül tanul, és olyan királyi erényeket képvisel, amelyek Agamemnónból hiányoznak. Ugyanígy az Iliász katartikus folyamata is, akár a veleszületett agresszió megtisztításaként, akár az erkölcsi tisztánlátáshoz való eljutásként fogjuk fel. Ehelyett, érvel Holway, Akhilleusz (és Szókratész) azt próbálja bebizonyítani, hogy nem azok, aminek legbelül tapasztalják magukat - szűkölködő, védtelen gyerekek, akik félnek tudomásul venni, még kevésbé felszólalni az ellen, hogy a szülők a szülők igényeinek kielégítésére használják őket.

Holway elemzéséből nemcsak az Iliász új olvasata rajzolódik ki, az első szótól az utolsóig, hanem az ókori görög kultúrák alapjául szolgáló családi dinamika felülvizsgált bemutatása is.