Akkor és most: Egyiptom története

Olvasói vélemények

Husszein Shabka professzor „Egyiptom története akkor és most” című könyve mélyreható betekintést nyújt Egyiptom kultúrtörténetébe, nyomon követve a külföldi inváziók hatását a mai egyiptomi társadalomra és politikára. A könyv a történelem széles spektrumát öleli fel, és olyan összetett témákkal foglalkozik, mint a nemzeti identitás, a gyarmatosítás hatásai és az olyan kulcsfigurák szerepe, mint Nasszer, miközben kritikus szemléletet nyújt a közelmúlt politikai fejleményeiről.

A könyv jól kutatott, arab forrásokra támaszkodik, és mély betekintést nyújt Egyiptom ötezer év alatt végbement kulturális és politikai átalakulásaiba. Az olvasókat az identitásokkal és a közel-keleti geopolitikai dinamikával kapcsolatos elgondolkodtató gondolatokkal hívja ki. Shabka professzor beszámolója a jelentős történelmi eseményekről, például az 1973-as Szuezi-csatorna-offenzíváról, lebilincselő és részletes.

A könyv hatalmas terjedelme miatt néhány témát csak röviden tárgyal, ami miatt az olvasó egyes kérdésekben - például az USA szerepvállalása és a külföldi segélyek hatása Egyiptom hadseregére - több részletre vágyhat. Egyes olvasók talán túlságosan pesszimistának találják a szerző kilátásait Egyiptom jövőjét illetően.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Then and Now: Egypt's Story

Könyv tartalma:

A civilizációk felemelkedése és bukása már a történelem feljegyzései előtt is tény volt. Ez egy normális folyamat. Mi a különös jelentősége tehát annak, hogy Egyiptom egy gazdag, szervezett, kifinomult társadalomból a ma uralkodó kaotikus miliőbe süllyedt? Talán azzal kapcsolatos, hogy milyen tátongó szakadék tátong a több mint négyezer évig tartó kifinomultság, amely Egyiptomot az om el donya, a világ anyja címmel illette, ahogy az egyiptomiak nevezik, és az elmúlt kétezer év társadalmi és kulturális hanyatlása között, amióta az utolsó fáraó, Kleopátra elhagyta a színpadot.

Mint élő istenek, a fáraók voltak azok a forgópontok, amelyek körül minden társadalmi intézmény megfordult, négy évezredre stabilitást, jólétet és biztonságot teremtve. Az utolsó fáraó halála ezért nem pusztán a függetlenség elvesztését és a hatalom Rómának való átadását jelző esemény volt. A társadalom alapjainak összeomlását és a káoszba való meredek hanyatlás kezdetét jelezte.

A következő két évezredben idegen megszállások és despotikus uralkodók sorozata ássa alá Egyiptom nemzeti identitását, gazdagságát távoli hatalmi helyekre exportálta, új nyelvet és kultúrát importált, és olyan társadalmi értékeket hozott létre, amelyek ellenségesek a modernitás fogalmával szemben. Ezeknek a fejleményeknek a megértése egy lehetséges utat jelent az egyiptomi társadalmi és kulturális hanyatlás és annak hatásai kezeléséhez. Ez betekintést engedhet a mai fejleményekbe is, nemcsak Egyiptomban, hanem az azt körülvevő nagyobb Közel-Keleten is.