- Észrevettétek - mondta nekem egy barátom -, hogy amikor vetkőzésre kerül a sor, mindig segíteni akarunk egymásnak, de amint vége a szenvedélyes pillanatoknak, mindenki hajlamos arra, hogy saját magát öltöztesse? Egész nap a nethez kapcsolódva élünk.
Másodpercek alatt kommunikálhatunk a bolygó bármelyik másik szegletével, de amikor vége a cirkusznak és kialszanak a fények, ismét egyedül vagyunk önmagunkkal szemben. Erről szólnak ezek a történetek, a különböző módszerekről, amelyeket kitalálunk, hogy elmeneküljünk ebből a magányból.
Ezek nem mások, mint ellenszerek a rutin mérge ellen, amelyet saját álmaink küldenek nekünk a tükör másik oldaláról.