Shape Shifters & their stories: The Golem; Lilith; Werewolf; The Dybbuk; Silkie; & more
"Réges-régen a fák azt hitték, hogy valójában emberek Réges-régen a hegyek azt hitték, hogy valójában emberek Réges-régen az állatok azt hitték, hogy valójában emberek Valamikor majd azt mondják, hogy Réges-régen az emberek azt hitték, hogy valójában emberek" Constance O'Day-Flannery, Shifting Love Bevezetés Az alakváltás gyakori téma a mitológiában, a folklórban és a tündérmesékben. A legtágabb értelemben az alakváltás akkor fordul elő, amikor egy lény (általában ember) vagy (1) rendelkezik azzal a képességgel, hogy alakját egy másik személy, lény vagy más entitás alakjává változtassa, vagy (2) valaki más akaratlanul megváltoztatja az alakját. Ha az alakváltás önkéntes, akkor annak oka lehet akaratlagos cselekedet, varázsszó vagy varázsszavak, varázsital vagy varázstárgy. Ha a változás akaratlan, akkor annak oka lehet átok vagy varázslat, egy varázsló, mágus vagy tündér segítsége, egy istenség akarata, időbeli változás, például telihold vagy alkonyat, szerelem vagy halál. Az átalakulás lehet célzatos, de lehet, hogy nem. A vágy, hogy valamilyen módon másmilyenek legyünk, hogy megfeleljünk valamilyen reklámok által hirdetett ideálnak, megszállottsággá vált, különösen a társadalom kiszolgáltatott fiatalabb tagjai számára. Talán a nyomás, hogy megfeleljünk valamilyen irreális ideálnak, mindig is velünk volt, de bizonyára nem olyan mértékben, mint most.
És ez a vágy az, ami segít megmagyarázni az alakváltás iránti jelenlegi érdeklődést, mivel úgy tűnik, hogy ez egy eszköz a változás eléréséhez. Amint azonban e gyűjtemény számos meséje mutatja, csak akkor lehetünk ismét igazán nyugodtak, ha megbékélünk azzal, hogy kik is vagyunk valójában. Az alakváltás iránti rajongás másik, és talán még jelentősebb oka, hogy az ilyen átváltozásokkal járó történetek és sámánutazások lehetővé teszik számunkra, hogy legalább képzeletben átlépjük a küszöböt e valóság és más világok között. Az ilyen meséken és utazásokon keresztül megtanuljuk értékelni, hogy valójában sokféle alakot viselhetünk és sokféle bőrbe bújhatunk, és emlékeztetnek bennünket arra, hogy a szőr, a toll és a pikkelyek alatt mindannyian élőlények vagyunk. Mivel nincs szentírás, liturgia vagy egyedi istenség, ha valakinek... az a vágya, hogy megtalálja az egyetemes igazságot, könnyen úgy érezheti, hogy a pogány szemlélet túlságosan sokszínű és individualista ahhoz, hogy súlya vagy értéke legyen. (Restall Orr, 2012, 96. o.). Másrészt, ha fogunk egy Bibliát, és kitesszük a szélbe és az esőbe, hamarosan a papír, amelyre a szavak vannak nyomtatva, szétmállik, és a szavak eltűnnek, míg a pogány számára a Bibliája VAN a szél és az eső.
És bár nem feltétlenül léteznek kulcsfontosságú szövegek vagy meghatározott tanítások, amelyek a pogányokat irányítják, vannak történetek: más népekkel, más földekkel megosztott legendák, más, régebbi kultúrákból származó mesék, amelyek szólnak hozzánk, és e könyv középpontjában ezek a történetek állnak.
