Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Subject Without Nation: Robert Musil and the History of Modern Identity
Robert Musil műveinek ez az innovatív tanulmánya új ablakot nyit a modern identitás történetére a nyugati kultúrában. Stefan Jonsson amellett érvel, hogy Musil Ausztriája volt a modern Európa első posztimperialista állama. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as pusztulása előtt a nemzetiségek széles skálája felett uralkodott, és mind a megszűnése során, mind azt követően Ausztriát a nacionalizmus, a rasszizmus és az identitáspolitika más formái sújtották, amelyek végül a nácizmus diadalához vezettek.
Musil erre a társadalomra reagált A tulajdonságok nélküli ember című nagy művében. Jonsson a modernizmus klasszikusának minden szegletét feltárva megmutatja, hogy Musil elbeszélése két tengely mentén fejlődik, amelyeket együtt kell vizsgálni: Míg a központi cselekmény egy bécsi elitet ábrázol, amely 1913-ban a társadalmi kohéziót próbálja helyreállítani azáltal, hogy a nép támogatását gyűjti a birodalom kulturális esszenciája számára, addig a főhős felfedezi, hogy teljesen hiányzik belőle a lényeg, és a társadalmi rendet elutasító szörnyek, bűnözők és forradalmi alakok vonzzák. Musil regénye ily módon nyomon követi annak eltűnését, amit Jonsson expresszivista paradigmának nevez - annak a meggyőződésnek, hogy az olyan identitások, mint a nem, a nemzetiség, az osztály és a társadalmi karakter, állandó belső diszpozíciók kifejeződései. Jonsson szerint ez Musil nagy öröksége. Az osztrák szerző ugyanis nemcsak a személyes és kulturális identitásról alkotott uralkodó elképzelések felszámolására törekedett, hanem "egy új emberi lényt" is megrajzolt, aki ellenáll az imperialista, nacionalista vagy fasiszta közösségekbe való beolvadásnak.
A Subject Without Nation a bécsi modernitás új értelmezését mutatja be, és feltárja az emberi szubjektivitás posztstrukturalista és posztkoloniális újrafogalmazásának történelmi alapjait. A Musil életműve egésze és a háború utáni kritikai gondolkodás fejlődése közötti kapcsolatokat megvilágítva ez a könyv fontos kereszteződést hoz létre az irodalomkritika, a szellemtörténet és a kultúraelmélet között.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)