Foundation Myths in Ancient Societies: Dialogues and Discourses
Az ókori világban az eredettörténeteket sokféle módon mesélték el: költészetben, prózában, monumentális és díszítőművészetben, valamint polgári és vallási szertartásokon való előadásban. Az alapító mítoszok, különösen a városok és társadalmak kezdetéről szólóak, fontos szerepet játszottak az identitásépítés dinamikájában és a közösségek közötti diplomáciai kapcsolatok tárgyalásában. Sok ókori közösségnek azonban nem egy, hanem több alapító mítosza is volt, amelyek alternatív elképzeléseket és értelmezéseket kínáltak kollektív eredetükről.
Az Alapítási mítoszok az ókori társadalmakban című könyv ezt a sokféleséget igyekszik megmagyarázni, és a klasszikus és ókori társadalmak egy sor származási történetét vizsgálja, széles kronológiai (a görög gyarmatoktól a magas Római Birodalomig) és földrajzi (a Földközi-tenger középső részétől Közép-Ázsiáig) területet lefedve. A szerzők azt vizsgálják, hogy miért létezhetnek egymás mellett, sőt, miért alakulhatnak ki egymás mellett több különböző, olykor egymásnak ellentmondó mítoszok. A fejezetek együttesen azt sugallják, hogy a több alapító mítosz kétértelműsége és disszonanciája néha értelmesebb lehet, mint egyetlen koherens származási narratíva. Az Alapító mítoszok az ókori társadalmakban az alapító mítoszok mindkettő/és megközelítése mellett érvel, keretet adva az alapító mítoszok egymással és egy tágabb mítosz-kontextusban, az eredetről szóló szélesebb körű diskurzus részeként való megértéséhez.
Közreműködők Lieve Donnellan, Alfred Hirt, Naoise Mac Sweeney, Rachel Mairs, Irad Malkin, Daniel Ogden, Robin Osborne, Michael Squire, Susanne Turner.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)