Perpetrator Cinema: Confronting Genocide in Cambodian Documentary
A Perpetrator Cinema a népirtás filmes ábrázolásának új irányzatát vizsgálja, amely a kambodzsai dokumentumfilmekben jelent meg a huszadik század végén és a huszonegyedik század elején. Míg a holokausztot és a jugoszláviai, ruandai és más népirtásokat dokumentáló korábbi filmek a túlélők és áldozatok vallomásainak összegyűjtésére és előtérbe helyezésére összpontosítottak, addig a vörös khmerek utáni kambodzsai dokumentaristák az autogenocídium intim borzalma lehetővé teszi, hogy az első generációs túlélő és a népirtás elkövetője közötti közvetlen konfrontációt javasoljanak.
Ezek a filmek szakítanak a nyugati hagyományokkal, és megzavarják azt a politikai nézetet, amely szerint a megbékélés az egyetlen legitim válasz a múlt atrocitásaira. Inkább túllépve az elkövető tipikus tagadásán vagy részleges beismerésén, a "párbaj" dokumentumfilmek e rendkívüli formája szembesítő feszültséget teremt, és megnyitja a hatalmi viszonyok átalakulásának lehetőségét, lehetővé téve a nézők számára, hogy hozzáférjenek az erkölcsi neheztelés érzéseihez. Raya Morag többek között Rithy Panh, Rob Lemkin és Thet Sambath, valamint Lida Chan és Guillaume Suon munkáit vizsgálja, hogy feltárja, miként igyekeznek a filmkészítők lehetővé tenni, hogy a túlélők erkölcsi helyzete és bátorsága a múlt feldolgozásának új, teljesebb megértéséhez vezesse a nézőt.
Ezek a dokumentumfilmek megmutatják, hogyan válik az erkölcsi neheztelés a gonosz megtapasztalásának, szimbolizálásának, megítélésének és végül az etikai rendszerbe való beépítésének módjává. Morag elemzése feltárja, hogy az elkövetői mozi hogyan nyújt új ismeretelméleti eszközöket, és hogyan mozdítja elő a közelmúltbeli társadalmi-kulturális-pszichológiai elmozdulást a tanú korszakából az elkövető korszakába.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)