Értékelés:
A könyv Szkrjabin meghatározó forrásaként tartják számon, amely átfogó képet nyújt a zeneszerzői stílusáról, betekintést nyújt az előadásmódjába, és alaposan megvizsgálja műveit. A szerzőket, különösen Matthew Bengtsont és Lincoln Ballardot dicsérik tudományosságukért és lebilincselő írásmódjukért. A könyvet azonban kritizálják magas ára és az ajánlott felvételek gyorsan elavuló listája miatt.
Előnyök:⬤ Meghatározó mű Szkrjabinról a 21. század elején.
⬤ A kompozíciós stílus és fejlődés alapos bemutatása.
⬤ Értékes előadásbeli meglátások a neves zongoraművésztől, Matthew Bengtsontól.
⬤ Hasznos elemzések, amelyek arra ösztönzik az olvasót, hogy foglalkozzon Szkrjabin zenéjével.
⬤ A szerzők kiegészítő meglátásai, amelyek tükrözik a téma iránti lelkesedésüket.
⬤ A magas ár korlátozhatja a hozzáférhetőséget egyes olvasók számára.
⬤ Az ajánlott felvételek listája gyorsan elavulhat, és vitát válthat ki a felvételek felvételéről és kihagyásáról.
(3 olvasói vélemény alapján)
The Alexander Scriabin Companion: History, Performance, and Lore
Egy zenetudós és két zongoraművész - mindannyian az orosz zene szakértői - egyedülálló együttműködése új szemszögből vizsgálja meg Alekszandr Szkrjabin orosz zeneszerző szupererős zenéjét és polarizáló fogadtatását. A Chopin ihlette miniatúráktól a műfaji határokat feszegető szimfóniáin át az avantgárd késői művekig Szkrjabin egyedülálló nyomot hagyott a zenetörténetben. Szkrjabin halálának 2015-ös századik évfordulója szélesebb nyilvánosságot és megújult figyelmet hozott ennek az úttörő zeneszerzőnek. A Szkrjabinra kíváncsi zenebarátok a szakosodott tudományos tanulmányok és a népszerű források között ingadoznak, amelyek az érdeklődését és tevékenységét csillogtatják, gyakran a történelmi pontosság rovására. Ez a könyv áthidalja a szakadékot e két szakirodalmi ág között, és modern szemléletet ad zenéjének és örökségének.
Az első rész levéltári anyagokra, orosz nyelvű elsődleges forrásokra, valamint a közelmúltban megjelent könyvekre és cikkekre támaszkodva részletesen bemutatja Szkrjabin szólózongora- és zenekari műveinek recepcióját és előadástörténetét. Minden egyes darabhoz kiváló minőségű felvételek ajánlottak. A második rész Szkrjabin recepciójának négy témáját vizsgálja: a Szkrjabin életrajzírói által keltett mítoszokat, a szinesztéziára vagy „színhallásra” vonatkozó állításait, a hatvanas évek Amerikájában mint proto-Flower Child újraélesztését, valamint a zenéje ellen felhozott oroszellenesség vádját. A harmadik rész a zongoramuzsika stilisztikai kontextusát és előadási gyakorlatát vizsgálja, és a hangzás, a ritmus és a harmónia területeit veszi számba. Értelmezési stratégiákat kínál Szkrjabin kihívást jelentő partitúráinak megfejtéséhez a billentyűzeten.
A hallgatók, tudósok és zenebarátok hasznát veszik az ebben az interdiszciplináris könyvben kínált történeti meglátásoknak. Ezzel a tudással felvértezve az olvasók jobban meg tudják majd becsülni e rendkívüli zeneszerző stílusbeli újításait és színes fantáziáját.
