Értékelés:
A könyv rendkívül informatív forrás az Alexander-kór (AxD) megértéséhez, különösen hasznos a betegek családjai és az egészségügyi szakemberek számára. Bár értékes információkat tartalmaz egy elismert szerzőtől, az orvosi háttérrel nem rendelkezők számára kihívást is jelent a komplexitás és a sűrűség tekintetében.
Előnyök:Informatív forrás az AxD megértéséhez, nagyszerű a betegek családjai és az egészségügyi szakemberek számára. Egy tekintélyes szerző írta, aki széleskörű kutatási háttérrel rendelkezik. Sok felhasználó szerint könnyen érthető a nem orvosi olvasók számára. Kiemelten ajánlott referenciaként.
Hátrányok:A tartalom genetikailag sűrű lehet, és kihívást jelenthet a laikusok számára. Egyes olvasók úgy találják, hogy túl sok benne az összetett információ.
(5 olvasói vélemény alapján)
Alexander Disease: A Guide for Patients and Families
Ez a könyv átfogó áttekintést nyújt az Alexander-kórról, egy ritka és pusztító neurológiai rendellenességről, amely gyakran az agy és a gerincvelő fehérállományát érinti.
Jellegzetes neuropathológiája az asztrocitákban (a központi idegrendszer négy fő sejttípusának egyike) található bőséges Rosenthal-rostokból áll. Szinte minden esetet a GFAP köztes filamentum fehérjét kódoló gén variánsai okoznak, de hogy a GFAP-ban bekövetkező változások hogyan vezetnek a betegség széles körű megnyilvánulásaihoz, kevéssé ismert.
Az asztrociták, bár több mint egy évszázaddal ezelőtt fedezték fel őket, önmagukban még mindig sok rejtélyt rejtenek. Jelentős sokféleséget mutatnak, ellenállnak a pontos meghatározásnak, és mégis aktívan szabályozzák az idegrendszer működésének számos aspektusát.
A Rosenthal-rostokról, a furcsa struktúrákról, amelyek a GFAP-ot csak egy komponensként tartalmazzák a sok közül, szintén hiányos ismereteink vannak. Hogy toxikusak vagy védő hatásúak-e, nem tudjuk. Ráadásul a Rosenthal-rostok nem teljesen egyediek az Alexander-kórban, és szórványosan számos más betegségben is előfordulnak, beleértve az agydaganatokat és a szklerózis multiplexet.
A GFAP a harmadik ismeretlen. Ősi fehérjéről van szó, amely a gerincesek evolúciójának korai szakaszában keletkezett, de a normál biológiában betöltött szerepe még mindig vita tárgyát képezi. Az Alexander-kór azonban kétségtelenül azt mutatja, hogy 432 aminosavából egyetlen egy megváltoztatása is katasztrófához vezethet, nemcsak azokban az asztrocitákban, ahol a GFAP termelődik, hanem azokban a sejtekben is, amelyekkel az asztrociták kölcsönhatásban állnak.
Az ismeretlenek ellenére az elmúlt 20 évben sokat tanultunk, és itt az ideje, hogy ezt a tudást megosszuk. Ez a könyv a nemrég diagnosztizált betegek és családtagok, valamint az e neurológiai betegség iránt érdeklődő, nem szakavatott kutatók számára készült. Kitér a történelmi eredetre, a jelenlegi ismeretekre és a jövőre vonatkozó kilátásokra, és végig hivatkozik az elsődleges szakirodalomra.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)