Alexander Severus császár - Róma lázadásának kora, 222-235 ad.

Olvasói vélemények

A könyv Alexander Severus császár részletes és alaposan megalapozott életrajzát adja, és a harmadik századi válsághoz vezető viharos időszakok közepette tárja fel uralkodását. Rávilágít politikai manővereinek összetett mozzanataira, a szenátussal és a hadsereggel való kapcsolataira, valamint azokra a kihívásokra, amelyekkel fiatal uralkodóként szembesült. A szerző elmagyarázza, hogy a császár hogyan próbált egyensúlyt teremteni a katonai siker követelményei és a római elit elvárásai között, ami végül a bukásához vezetett.

⬤ Alaposan kutatott, jelentős bizonyítékokkal és különböző történelmi forrásokra való hivatkozásokkal.
⬤ Kiegyensúlyozott és átfogó képet nyújt Alexander Severus uralkodásáról és kontextusáról.
⬤ Jól használja a prozopográfiát a kulcsfigurák és a társadalmi dinamika összekapcsolására.
⬤ Kiemeli a Római Birodalom politikai manőverezésének árnyalatait.
⬤ Magával ragadó elbeszélés, amely összekapcsolja a történelmi eseményeket a társadalmi, katonai és gazdasági tényezőkkel.

⬤ Az elbeszélés időnként lassú lehet a részletes leírások miatt, ami nem minden olvasónak tetszhet.
⬤ Egyes kritikák szerint túlságosan részletes lehet a szélesebb történelmi áttekintést kereső olvasók számára.
⬤ A jogi írások és a hadtörténelem bonyolult részleteit tárja fel, ami egyeseket érdekelhet, másokat viszont untathat.
⬤ Sándor katonai kudarcainak összetett leírása és a katonákkal való közös érintkezés hiánya a vezetés hibáinak is felfogható.

(9 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Emperor Alexander Severus - Rome's Age of Insurrection, Ad222-235

Könyv tartalma:

Alexander Severus tele van ellentmondásokkal és ellentmondásokkal.

Unokatestvére, Elagabalus brutális meggyilkolása révén került a trónra, és végül őt magát is meggyilkolták. A közte lévő évek rendszeres felkelésekkel és lázadásokkal, udvari intrikákkal (a pretoriánus gárda megölte parancsnokát a császár lábai előtt) és külföldi inváziókkal teltek.

Az ókori források mégis általában az igazságos kormányzás, a jólét és a vallási tolerancia aranykoraként mutatják be uralkodását. A császárrá válásakor még nem volt tizennégy éves, és Alexandert anyja, Julia Mammaea és tanácsadói, például a történetíró Cassius Dio uralták. Katonai téren sikeresen megfékezte az agresszív szasszanida perzsákat, de egyes források szerint perzsa hadjárata költséges kudarc volt, amelyet lázadások és a hadsereget meggyengítő visszaesések jellemeztek.

Amikor 234-ben germán és szarmata törzsek lépték át a Rajna és a Duna határát, Alexandrosz harcba szállt ellenük, de amikor megpróbált tárgyalni, hogy időt nyerjen, katonái gyengének látták, meggyilkolták, és a katonáskodó Maximinus Thraxszal helyettesítették. John McHugh részletesen újraértékeli ezt a lenyűgöző császárt.