Alexander Vvedensky: Vvenvedski: Egy meghívás gondolkodásra

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 10 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Alexander Vvedensky: An Invitation for Me to Think

Könyv tartalma:

"A Pussy Riot Vvedensky tanítványai és örökösei.

Katya, Masha és én börtönben vagyunk, de nem gondolom, hogy legyőztek minket..... A hivatalos jelentés szerint Alekszandr Vvedenszkij 1941. december 20-án halt meg. Nem tudjuk az okát, hogy a letartóztatását követő vonaton kapott vérhas vagy egy őr golyója okozta-e. Valahol a Voronyezs és Kazany közötti vasútvonalon történt. Az ő elve a "rossz ritmus" a miénk. Ezt írta: "Előfordul, hogy két ritmus jut az ember fejébe, egy jó és egy rossz, és én a rosszat választom. Ez lesz a helyes."... Úgy tartják, hogy az OBERIU disszidensek meghaltak, de tovább élnek. Üldözik őket, de nem halnak meg.".

-- Pussy Riot Nadezhda Tolokonnikova zárónyilatkozata az ő.

Tárgyalásán 2012 augusztusában)

"Kezemet a fogalmak ellen emeltem" - írta Alekszandr Vvedenszkij - "az ész költői kritikáját fogalmaztam meg". Ez a furcsán és csodálatosan filozofikus költő 1904-ben született, háború és forradalom közepette nőtt fel, és akkor érte el művészi érettségét, amikor Sztálin groteszk és halálos módon kiforgatta a szavak jelentését. Vvedenszkij - Daniil Kharmsszal együtt a rövid életű földalatti avantgárd csoport, az OBERIU (a "Szövetség a valódi művészetért" neologizmusa) fő alakja - olyan költészettel válaszolt, amely a stabil jelentést a provokáció és a találékonyság csillogó áradatává robbantja. Egy Vvedensky-vers olyan, mint egy őrült buli, tele színházzal, filmmel, bűvészmutatványokkal, zsonglőrmutatványokkal és lakomákkal. Különös figurák tűnnek fel és tűnnek el, az eufória a kétségbeesés társaságában van, a felháborító állítások epikus kiabálós meccsekhez vezetnek, és talán az egész egy magányos ember éneklésével szakad meg.

Egy Vvedensky-vers nem állít semmit. Ez egy esemény. Vvedenszkij költészete életében nem volt kiadható - gyermekíróként élt, mielőtt 1942-ben letartóztatásban meghalt -, és a huszadik századi orosz költők közül ő a legkevésbé ismert. Ez az első angolul megjelent könyve. Eugene Osztasevszkij és Matvej Jankelevics, a maguk nemében kiváló költők fordításai éppoly meghökkentően éberek és élénkek, mint az eredeti művek.