Eredeti címe:
The Anthem Companion to Alfred Schutz
Könyv tartalma:
Alfred Schutz Henri Bergson és különösen Edmund Husserl filozófiai munkásságára támaszkodva kidolgozta a társadalmi világ fenomenológiáját, amelyet szerinte mindenféle társadalomtudós feltételez, amennyiben mindig más szereplők értelmezésétől függ. Schutz munkássága Max Weber értelmező szociológiájának megalapozására törekedett, bár filozófiai alapjai más társadalomtudományi megközelítéseket (pl. közgazdaságtan) is támogathatnak, amelyek statisztikákra, görbékre és így tovább támaszkodnak, és amelyek elméletei lefordíthatók kell, hogy legyenek a köznapi értelemben vett szereplők eljárásának magyarázatára.
Schutz tehát, aki filozófusként széleskörű tapasztalatokat szerzett társadalomtudósokkal, közgazdászokkal, jogelméletekkel - akikkel a huszadik század elején a bécsi egyetemen folytatott tanulmányai során találkozott -, két területen dolgozott: a filozófia és a társadalomtudományok elméletén. Vizsgálatai önmagukban is tanulmányozhatók és mélyebben értékelhetők, valamint azért is, mert hozzájárulhatnak a társadalmi problémák elemzéséhez (pl. kultúrák közötti, fajok közötti megértés) vagy a társadalomtudományok problémáihoz, beleértve azt is, hogy maga a társadalomtudomány hogyan haladhat a különböző területein, mint például a tudásszociológia, a szociológia általában vagy a társadalomelmélet.
A kötet szerzői olyan témákat vizsgálnak Schutz filozófiai-fenomenológiai elméletében, mint a második személy, a szemtől-szembe kapcsolat, az emberi cselekvés értelme, a jelek, szimbólumok és a relevanciák (vagy érdekek). Mivel Schutz a társadalomtudományok filozófiai megalapozására törekedett, munkája egy sor ismeretelméleti kérdést nyit meg, például a hagyományos tudás és a tudás és az elmélet átláthatatlanságát, vagyis azokat az elhanyagolt vagy láthatatlan kérdéseket, amelyek minden megismerést vagy elméletalkotást kísérnek. A Schutz keretén belül a szerzők a társadalomtudományokon belül is foglalkoznak olyan kérdésekkel, mint Schutz gondolatának durkheimi vonatkozásai, a tudásszociológia és a szociológia elmélete. A könyv azt is megvizsgálja, hogy a Schutz elmélete, amelyet gyakran mikroszociológiának tekintenek, hogyan terjeszthető ki egy olyan makroszociológiai valóság, mint a modern társadalom (Gesellschaft) bemutatására.
