Algernon Blackwood: A fűzfák

Olvasói vélemények

Algernon Blackwood „The Willows” című regényének grafikus regényadaptációja vegyes kritikákat kapott. Egyesek dicsérik a lenyűgöző illusztrációkat és az eredeti történet lényegének megragadására való képességét, míg mások az eredeti történettől való eltérés és a gyenge művészi minőség miatt kritizálják.

⬤ Az adaptáció hatásosan emel ki erőteljes mondatokat az eredeti szövegből, ami fokozza az általános élményt.
⬤ Az illusztrációkat a hatásos és hangulatos minőségük miatt jegyzik, hozzájárulva a történet horrorisztikus elemeinek megjelenítéséhez.
⬤ Megőrzi Blackwood prózájának lényegét, miközben grafikai formátumra adaptálja azt oly módon, hogy a szereplők érzelmei is visszhangra találjanak.

⬤ Néhány kritikus úgy érzi, hogy az adaptáció túlságosan eltér az eredeti történettől, és olyan módon változtatja meg a karaktereket és a témákat, hogy az nem felel meg Blackwood elképzelésének.
⬤ Egyes kritikák szerint a művészeti minőség zavaros és nem vonzó, ami csalódást okoz a vizuális megjelenítésben.
⬤ Egyesek szerint a történetből hiányzik a mélység és az izgalom, ami grafikai regényként nem túl meggyőző.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Algernon Blackwood's the Willows

Könyv tartalma:

Ez a halhatatlan novella a Dunán kívüli dimenziók furcsaságairól a képregény formájában elevenedik meg, köszönhetően a tehetséges újonc, Sam Ford hihetetlenül részletes fekete-fehér vonalvezetésének. Nathan Carson író átgondolt újragondolása tiszteletteljesen megőrzi a cselekményt, miközben karakterközpontú mélységet ad ennek az örök klasszikusnak.

Két kalandvágyó nő, egy brit és egy svéd, különös borzalmakkal találkozik az 1907-es magyar vadonban. Amit az omladozó homokpadon felfedeznek, megkérdőjelezi a józan eszüket, féltik az életüket, és túlvilági furcsaságokban gyönyörködnek.

A történetet ismerő olvasók örömmel fogják látni, hogy ilyen aprólékos, minőségi illusztrációkkal ábrázolják. Azok pedig, akiknek új, sok éjszakára égve akarják majd hagyni a villanyt.