Értékelés:
Cecilia Ridgeway könyve átfogó áttekintést nyújt a kiscsoportokon belüli státusz szociológiájával foglalkozó munkájáról, hangsúlyozva, hogy a státusz inkább kulturális, mint biológiai találmány. Feltárja a státuszkiosztás normáit, és azt, hogy a státusz megítélése hogyan változhat a kontextus függvényében, bár terjedelmi korlátjai vannak.
Előnyök:⬤ Alapvető olvasmány a státuszjellemzők „stanfordi iskolája” iránt érdeklődők számára
⬤ egyedülálló perspektívát kínál a státuszról mint kulturális konstrukcióról
⬤ rávilágít a státuszjellemzők idővel változó természetére.
⬤ Korlátozott terjedelmű, mivel nem foglalkozik az örökletes osztályrendszerekkel vagy a státuszra gyakorolt szélesebb körű gazdasági hatásokkal
⬤ egyes olvasók túl szűkszavúnak találhatják a szerzőnek a státuszról alkotott álláspontját
⬤ kritika a már magas státuszú szerepekben beágyazott személyek tudományos dicséretére való hagyatkozásról.
(3 olvasói vélemény alapján)
Status: Why Is It Everywhere? Why Does It Matter?: Why Is It Everywhere? Why Does It Matter?
A státusz mindenütt jelen van a modern életben, mégis csak korlátozottan ismerjük az egyenlőtlenségek mozgatórugójaként betöltött szerepét. A Status című könyvben Cecilia Ridgeway szociológus és szociálpszichológus azt vizsgálja, hogy az egyenlőtlenségnek ez az ősi és egyetemes formája hogyan befolyásolja napjaink látszólag meritokratikus intézményeit, és miért fontos. Ridgeway megvilágítja, milyen összetett módon befolyásolja a státusz az emberi interakciókat, amikor közös célok érdekében dolgozunk együtt, például az osztálytermi viták, a családi döntések vagy a munkahelyi tanácskozások során.
Ridgeway státuszkutatásának fontos következményei vannak a társadalmi egyenlőtlenségek megértésére. A hatalomtól vagy a vagyontól megkülönböztetve a státuszt azért tartják értékesnek, mert mások megerősítését biztosítja, és hozzáférést biztosít értékes erőforrásokhoz. Ridgeway bemutatja, hogy a státusz megítélése elkerülhetetlenül hozzájárul az egyének eltérő életkilátásaihoz, és hatással van a fizetésre, a vagyonszerzésre, valamint az egészségre és a jólétre. A státuszhiedelmek széles körben elfogadott nézetek arról, hogy ki az, aki a társadalomban megbecsülés, vagyon vagy kompetencia szempontjából jobb, mint mások. Ezek a hiedelmek olyan előnyökkel járnak, amelyek súlyosbíthatják a társadalmi egyenlőtlenséget. Ridgeway megjegyzi, hogy a fajon, nemen és osztályon alapuló státuszelőnyök - például az a hiedelem, hogy a fehér férfiak hozzáértőbbek másoknál - a nagyobb társadalmi és gazdasági lehetőségek elősegítése révén a legnagyobb valószínűséggel növelik az egyenlőtlenséget.
Ridgeway szerint a státuszhiedelmek nagyban elősegítik, hogy a magasabb státuszú csoportok képesek legyenek fenntartani az erőforrásokban és a hatalmi pozíciókhoz való hozzáférésben rejlő előnyeiket, és az alacsonyabb státuszú csoportok kevésbé valószínű, hogy megkérdőjelezik a status quót. Sok alacsonyabb státuszú ember elfogadja alacsonyabb státuszát, ha a méltóság és tisztelet alapszintjét kapja - például, ha szegénynek, de szorgalmasnak tekintik. Azt is bemutatja, hogy az emberek szándékosan vakok maradnak a státuszhiedelmekkel és azok hatásaival szemben, mert ezek felismerése érzelmi kellemetlenségekhez vezethet. A státusznak az életünkben játszott alattomos szerepének elismerése sok magasabb státuszú személytől megkövetelné annak elfogadását, hogy esetleg nem a saját érdemeik alapján voltak sikeresek; sok alacsonyabb státuszú személynek pedig el kellene ismernie, hogy esetleg diszkriminálták őket.
Ridgeway azt sugallja, hogy az egyenlőtlenségnek nem kell elkerülhetetlen következményének lennie a státuszról alkotott meggyőződésünknek. Megmutatja, hogyan lehet a státuszhiedelmeket megdönteni - például amikor elutasítjuk azt az elképzelést, hogy minden faji és nemi tulajdonság születéskor rögzül, és ezzel megcáfoljuk azt az elképzelést, hogy a nők és a színesbőrűek kevésbé kompetensek, mint férfi és fehér társaik. Ez a fontos új könyv bemutatja a státusznak a társadalmi egyenlőtlenségre gyakorolt átható hatását, és javaslatokat tesz arra, hogyan biztosíthatjuk, hogy az kevésbé legyen káros hatással az életünkre.
