Értékelés:
Gore Vidal könyve esszégyűjtemény, amely az amerikai kül- és belpolitikát kritizálja, különösen a Bush-kormányzat idején, és azt a katonai-ipari komplexum és az olaj érdekeivel hozza összefüggésbe. Vidal meggyőző érveket sorakoztat fel a szeptember 11. körüli eseményekkel és Amerika birodalmi törekvéseivel kapcsolatban. Írását dicsérik mélységéért és éleslátásáért, de egyes olvasók kritizálják, hogy ismétlődik, vagy egyes állításai nem megalapozottak.
Előnyök:⬤ Kritikus betekintést nyújt az amerikai külpolitikába és annak gazdasági alapjaiba.
⬤ Éles szellemességgel és magával ragadó stílusban ír.
⬤ Történelmi perspektívát nyújt olyan fontos eseményekhez, mint 9/11 és Pearl Harbor.
⬤ Jól megalapozott, és számos releváns kormányzati visszaélésre hivatkozik.
⬤ Arra ösztönzi az olvasót, hogy megkérdőjelezze a mainstream narratívákat és a kormányzati intézkedések mögött meghúzódó indítékokat.
⬤ Néhány olvasó az elbeszélés egyes részeit ismétlődőnek vagy ismerős retorikával telítettnek találja.
⬤ Bizonyos állítások nem tartalmaznak érdemi bizonyítékokat, ami egyeseknél szkepticizmust vált ki, különösen az összeesküvés-elméleteket illetően.
⬤ A provokatív stílus elidegenítheti a politikailag kevésbé elkötelezett olvasókat.
⬤ A nézetek egyesek számára túlságosan cinikusnak vagy radikálisnak tűnhetnek, ami a szerző érveinek elutasításához vezethet.
(55 olvasói vélemény alapján)
Dreaming War
Amikor Gore Vidal nemrég megjelent New York Times-bestsellere, a Perpetual War for Perpetual Peace (Örök háború az örök békéért), a Los Angeles Times úgy jellemezte Vidalt, mint az amerikai köztársaság utolsó védelmezőjét.
Az Álmodozó háborúban Vidal folytatja ezt a védekezést, és szembeszáll a Cheney-Bush juntával egy sor pusztító esszében, amelyek lerombolják az amerikai birodalom hazugságait, és olyan ellentörténetet tárnak fel, amely Amerika jelenlegi birodalmi törekvéseinek eredetét a második világháború tapasztalataira és a háború utáni Truman-doktrínára vezeti vissza. És most, amikor a Cheney-Bush páros állandó háborúba vezet minket, Vidal azt kérdezi, hogy kinek az érdekeit szolgálja a megelőző háború doktrínája? Afganisztánt azért tették rommá, hogy megbosszulják a szeptember 11-én lemészárolt 3000 embert? Vagy "esztétikai okokból választották a nem túl kedves Oszamát, hogy Afganisztán régóta fontolgatott inváziójának és meghódításának ijesztő logója legyen? " Végül is, miután a tálibokat megdöntötték, hirtelen Szaddám Huszeinnel helyettesítették.
És miközben most "bizonyítékokat" találnak ki, hogy Szaddámot kapcsolatba hozzák 9/11-gyel, a jelenlegi kormányt nem segítik "az amerikai sajtóban megjelent történetek Irak hatalmas olajvagyonáról, amelyet - a szabad világ érdekében - amerikai konzorciumoknak kell átcsoportosítani.".
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)