American Kompromat: Hogyan nevelte a KGB Donald Trumpot, és kapcsolódó történetek szexről, kapzsiságról, hatalomról és árulásról

Olvasói vélemények

Az „Amerikai kompromat” kritikái vegyes képet mutatnak a könyvről, kiemelve a Donald Trump, az orosz hírszerzés és különböző befolyásos személyiségek, például Jeffrey Epstein és az Opus Dei tagjai közötti állítólagos kapcsolatokba való mély merülését. Bár sok olvasó lebilincselőnek és jól megalapozottnak találta az elbeszélést, jelentős hiányosságokat is észrevettek, különösen a szerkesztés és a bemutatás tisztasága terén. A könyvet meggyőzőnek ítélték, ugyanakkor hiányoznak a végleges bizonyítékok, amelyekkel állításait meggyőzően meg lehetne erősíteni.

⬤ Lenyűgöző és jól megírt elbeszélés, amely úgy olvasható, mint egy kémregény.
⬤ Alapos kutatás részletes forrásokkal, amely megvilágítja Trump kapcsolatait, valamint az orosz hírszerzés és más befolyásos személyek bonyolult kapcsolatait.
⬤ A könyv tanulságos, és aggasztó következtetéseket tár fel Trump, Epstein és a kémkedési taktikák tekintetében.
⬤ Értékes betekintést nyújt a hírszerzés fortélyaiba és a modern politikai dinamikába.

⬤ Nem tartalmaz végleges „füstölgő pisztolyt” vagy abszolút bizonyítékot a Trump és az orosz hírszerzés kapcsolatára vonatkozó állításokról.
⬤ Jelentős szerkesztési problémák és néha zavaros mondatszerkezetek rontják az olvasási élményt.
⬤ Néhány kritikus úgy érezte, hogy a könyv kevés elsődleges forrásra, különösen Jurij Svetsre támaszkodik, ami inkább spekulációhoz, mint meggyőző bizonyítékhoz vezethet.
⬤ Hajlamos mellékes elbeszélésekbe torkollni, amelyek elvonják a figyelmet a Trumpra és Oroszországra összpontosító fő témáról.

(117 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

American Kompromat: How the KGB Cultivated Donald Trump, and Related Tales of Sex, Greed, Power, and Treachery

Könyv tartalma:

*AZ AZONNALI NEW YORK TIMES BESTSELLER*

*A szerző új utószavával frissítve*

Kompromat n. -Oroszul „kompromittáló információ”.

Ez a történet a világ leghatalmasabb embereinek - köztük Donald Trumpnak - piszkos titkairól szól.

Több tucat magas rangú forrással - a CIA, az FBI és a KGB hírszerző tisztjeivel - készített exkluzív interjúkon; az FBI nyomozásainak, rendőrségi nyomozásoknak több ezer oldalnyi anyagán; valamint angol, orosz és ukrán nyelvű újságcikkeken alapul. Az Amerikai Kompromat megmutatja, hogy Trumptól Jeffrey Epsteinig a kompromatot sokkal baljósabb műveletekben használták fel, mint azt a nyilvánosság valaha is elképzelhette.

A könyv többek között foglalkozik az egész Trump-korszak talán legfontosabb megválaszolatlan kérdésével: Donald Trump orosz ügynök-e?

A válasz - állítja az Amerikai Kompromat - igen, és ezt a következtetést az első gazdagon részletezett elbeszéléssel támasztja alá arról, hogy a KGB állítólag hogyan „szúrta ki” Trumpot először, mint potenciális ügynököt, hogyan ápolták őt ügynökként, hogyan szervezték meg első moszkvai útját, és hogyan pumpálták tele KGB-s beszédtémákkal, amelyeket Amerika három legtekintélyesebb újságjában tettek közzé.

A számos leleplezés között az amerikai Kompromat először számol be arról, hogy:

- Jurij Svets, a KGB egykori őrnagya szerint Trump több mint negyven évvel ezelőtt kötött először üzletet egy manhattani elektronikai boltban, amelynek társtulajdonosa egy szovjet emigráns volt, aki Svets szerint a KGB-nek dolgozott. Trump döntése, hogy ott üzleteljen, olyan protokollokat indított el, amelyeken keresztül a szovjet kémügynökség erőfeszítéseket tett Trump, mint eszköz ápolására, és ezzel elindított egy évtizedeken át tartó, Oroszország és Trump számára kölcsönös előnyökkel járó „kapcsolatot”, az ingatlanoktól a valódi hatalomig.

- Trump 1987-es moszkvai meghívását egy szálloda előzetes felderítő útjaként hirdették meg, de Shvets szerint valójában egy magas rangú KGB-tisztviselő, Ivan Gromakov tábornok kezdeményezte. Az ilyen jellegű utakat általában „mélyreható fejlődés”, toborzás vagy a KGB kezelőivel való találkozó céljából szervezték, még akkor is, ha a potenciális ügynök nem tudott róla.

- Trump első moszkvai útja előtt találkozott Natalia Dubininával, aki az ENSZ könyvtárában dolgozott egy olyan létfontosságú pozícióban, amelyet általában a KGB-ügynökök fedőszemélyzetének tartottak fenn.

- Shvets szerint 1987-ben a KGB egy belső táviratban üdvözölte, hogy egy újonnan felkarolt amerikai ügynök sikeresen végrehajtott egy aktív intézkedést, aki egész oldalas hirdetéseket adott fel a The New York Times, a The Washington Post és a The Boston Globe című lapokban, amelyek a KGB által támogatott politikát népszerűsítették. A hirdetéseket Donald Trump adta fel, aki Shvets szerint a KGB „különleges, nem hivatalos kapcsolattartójává” válik, vagyis olyan hírszerzővé, akinek szerepét a néhai iparos Armand Hammeréhez hasonlították.

Amerika számos legmagasabb nemzetbiztonsági tisztségviselője azt mondta, hogy szerintük Trump orosz ügynök, de sem a Mueller-jelentés, sem a Trump elnöksége alatt folytatott számos kongresszusi vizsgálat nem foglalkozott ezzel a létfontosságú kérdéssel. Az amerikai Kompromat viszont igen.

Az American Kompromat amellett, hogy feltárja Trump KGB-hez fűződő kapcsolatait, azt is bemutatja, hogy Donald Trumptól Jeffrey Epsteinig az orosz kompromat-műveletek dokumentálták a világ leghatalmasabb embereinek legsötétebb titkait, és ezeket a titkokat hatásos fegyverekké alakították át. A könyvből az is kiderül:

- Hogyan versengett Jeffrey Epstein és Trump évekig a befolyásért és a pénzügyi fölényért. Az előkészítő iskolai tanári állásából elbocsátott Epstein részben Ghislaine Maxwell apjának, Robert Maxwell médiamágnásnak a segítségével lett milliomos, aki állítólag szovjet és izraeli kémként szolgált, és valószínűleg 10 és 20 millió dollár közötti összeggel támogatta Epsteint 1991-ben bekövetkezett halála előtt.

- Hogyan szolgáltatta a Jeffrey Epstein-Ghislaine Maxwell szexkereskedelmi művelet a szexuális kompromátumok forrását és piacát - a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb embereinek piszkos titkai. Míg Epsteinnek volt egy szabálya a nők kiválasztásánál, nevezetesen, hogy „a