Amerika első szabadságlovasa: Arthur és a polgárjogokért folytatott korai harc

Olvasói vélemények

A könyv Elizabeth Jennings polgárjogi küzdelmét meséli el, kiemelve a faji megkülönböztetés elleni harcát és Chester A. Arthur ügyvéddel való kapcsolatát. A könyv mélyen belemerül a 19. századi amerikai történelembe, különös tekintettel a New York-i faji és közlekedési kérdésekre.

A könyv jól kutatott, informatív és magával ragadó történetet mutat be, amely fontos történelmi eseményekre és személyiségekre világít rá. Az olvasók nagyra értékelték a részletek mélységét, a lebilincselő írói stílust és a téma relevanciáját a faji egyenlőtlenségekről szóló jelenlegi viták szempontjából. Sokan úgy vélték, hogy a középiskolai tantervben kötelező olvasmányként kellene szerepelnie.

Néhány kritikus szerint a könyv nem volt koncentrált, mivel úgy érezték, hogy felesleges háttérinformációkat tartalmaz, amelyek elvonják a figyelmet a Jennings peréről szóló fő történetről. Mások csalódtak a könyv címében, mivel úgy vélték, hogy az félrevezette őket, és inkább Jennings életének és harcának koncentráltabb bemutatását várták, mint egy szélesebb körű, más személyiségeket is bevonó történetet. Néhányan úgy érezték, hogy a könyv túlságosan hosszú, és lehetett volna tömörebb is.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

America's First Freedom Rider: Elizabeth Jennings, Chester A. Arthur, and the Early Fight for Civil Rights

Könyv tartalma:

Ez Amerika története a legmegvetendőbb és legvidámabb formájában. Mégis kevés történész tud Elizabeth Jenningsről vagy arról, hogy milyen hatással volt a tömegközlekedés szegregációjának megszüntetésére.

1854-ben az utazás tele volt veszélyekkel. Az omnibuszbalesetek mindennaposak voltak. A gyalogosokat rendszeresen megtámadták a Five Points bandái. A rivális rendőri erők figyeltek és vitatkoztak azon, hogy kinek kell segítenie. Zsebtolvajok, részegek és emberrablók mind a régi New York mindennapos utcaképéhez tartoztak. Mégis valahogy kibírták, és egy kereskedelmi központból Empire Cityt csináltak.

Elizabeth Jenningsnek mindez nem jutott eszébe, amikor felkapaszkodott a peronon a Chatham Street-i lóvasútra. De az ő és az ország úticélja hirtelen fordulatot vett, amikor a kalauz azt mondta neki, hogy várjon a következő kocsira, mert abban "az ő emberei" ülnek. Amikor nem volt hajlandó leszállni a buszról, a kalauz bántalmazta, akinek egy New York-i rendőr segített. 1855. február 22-én az Elizabeth Jennings v. Third Avenue Rail Road ügyben született döntés. Az esküdtszék 500 dolláros kártérítést követelt, de az esküdtszék megdöbbentette a tárgyalótermet azzal, hogy 250 dolláros ítéletet hozott Lizzie javára. A későbbi amerikai elnök, Chester A. Arthur volt Jennings ügyvédje, és életük örökre összefonódott.

Ez a története annak, ami aznap történt. Ez egyben Jennings és Arthur családjának története, az egyenlőségért folytatott küzdelem és a faji kapcsolatok története is. Ez Amerika története a maga legmegvetendőbb és legfelemelőbb formájában. Mégis kevés történész tud Elizabeth Jenningsről vagy arról, hogy milyen hatással volt a tömegközlekedés szegregációjának megszüntetésére.