American Amnesia: How We Lost Our National Memory--And How to Recover It
Az emberek azért olyanok, amilyenek, mert min mentek keresztül, honnan jöttek, kitől tanultak, és mindazok a dolgok, amik történtek velük. Ugyanez nemcsak az egyénekre, hanem a családokra, közösségekre és nemzetekre is igaz. Amerikának is megvan a maga egyedi karaktere, amelyet szintén az emlékei, a történelme, a dolgok, amelyeken keresztülment, és amit tanult, formál.
Ha emberek, közösségek vagy akár nemzetek elveszítik az emlékezetüket, elveszítik a karakterüket. Ezért dolgoznak a kultúrák szerte a világon azon, hogy megőrizzék identitásukat és hagyományaikat átadják a következő generációknak. De mi van akkor, ha egy nemzet szándékosan úgy dönt, hogy nem akar többé emlékezni a történelmére? Mi van, ha egy ország amnéziát kényszerít magára?
Helen Krieble meggyőzően érvel amellett, hogy pontosan ez történt Amerikával. Elvesztette saját alapító elveinek emlékét, és az elmúlt 250 év során ezek megőrzése érdekében hozott áldozatokat. A nemzet elveszíti a karakterét. Azt írja, hogy Amerikát nem lehet megőrizni "a Föld utolsó legjobb reménységeként", ha a saját népe már nem érti, hogy ez miért igaz, és már nem hajlandó megtenni, ami a megőrzéséhez szükséges.
"Az állampolgári kötelességek létfontosságúak - írja Krieble -, de nem bonyolultak. Tulajdonosként kötelességünk megvédeni szabadságunkat minden fenyegetéssel szemben, és azt sértetlenül továbbadni a jövő nemzedékeknek".".
Az amerikaiak nem teljesítik ezt a kötelességüket, de Krieble szerint még van időnk arra, hogy kigyógyítsuk nemzeti amnéziánkat. Ez azzal kezdődik, hogy újjáépítjük az alapító elvek megértését és az azok iránti elkötelezettséget, visszanyerjük nemzeti emlékezetünket.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)