Értékelés:
Ford „Americans All” című könyve a bevándorlók szerepét vizsgálja az amerikai hadseregben az első világháború alatt, megvilágítva tapasztalataikat és a beilleszkedésük és kiképzésük során felmerülő kihívásokat. A könyv a katonai és a társadalomtörténetet ötvözi, és jól kutatott beszámolót nyújt, bár megjegyezték, hogy némi ismétlődést mutat.
Előnyök:⬤ Kevéssé ismert nézőpontot nyújt a bevándorló katonákról az amerikai hadseregben.
⬤ Jól kutatott és elgondolkodtató, a hadtörténelmet és a társadalomtörténetet ötvözi.
⬤ Megkérdőjelezi a bevándorlói tapasztalatokról és a hadsereg modernizációjáról szóló, régóta fennálló feltételezéseket.
⬤ Rávilágít a hadsereg tisztviselői által a külföldön született kultúrák iránt tanúsított érzékenységre.
⬤ Egyes kritikusok megemlítik, hogy az írás ismétlődik és egy disszertációra emlékeztet.
⬤ Bár a kutatás alapos, a stílus nem minden olvasónak tetszhet.
(3 olvasói vélemény alapján)
Americans All!: Foreign-Born Soldiers in World War I Volume 73
Az első világháború alatt negyvenhat különböző nemzetből közel félmillió bevándorló behívott szolgált az amerikai hadseregben. Az óvilági katonák e hulláma kihívás elé állította az amerikai hadsereg kulturális, nyelvi és vallási hagyományait, és a katonai vezetőknek újra kellett gondolniuk az idegen származású katonák kiképzési módszereit. Hogyan integrálta az amerikai hadügyminisztérium ezt a sokszínű csoportot egységes harci erővé?
A hadügyminisztérium támaszkodott a progresszív szociális jóléti reformerek tapasztalataira, akik a bevándorlókkal a városi telepes házakban dolgoztak, és meghallgatták az ipari hatékonysági szakértőket, akik a harci teljesítményt összekapcsolták a morállal és a személyzeti irányítással. Talán a legjelentősebb, hogy a hadsereg igénybe vette az etnikai közösségek vezetőinek segítségét, akik segítettek a bevándorló csapatok kiképzésében, szocializálásában és amerikanizálásában, és akik nyomást gyakoroltak a hadseregre, hogy ismerje fel és elégítse ki az etnikai katonák fontos kulturális és vallási igényeit. Ezek a közösségi vezetők az amerikanizálási folyamatot úgy bonyolították le, hogy a hazafiságot és az Egyesült Államok iránti hűséget hirdették, miközben megtartották a kulcsfontosságú etnikai kulturális hagyományokat.
Az Americans All Foreign-born Soldiers in World War I. című könyv a hadtörténelem egy eddig feltáratlan területére nyújt izgalmas betekintést, és a hadtörténelem, a szociológia és az etnikai tanulmányok területén dolgozó tudósok számára különösen érdekes művet jelent. Ford.
kutatás rávilágít arra, hogy mit jelentett az amerikai hadsereg számára a huszadik század eleji nativizmus újragondolása; ahelyett, hogy a katonákat olvasztótégelybe kényszerítették volna, a hadügyminisztérium politikája olyan légkört teremtett, amely mind az amerikai, mind az etnikai büszkeséget elfogadhatóvá tette.
A háború alatt egy német tiszt megjegyezte az amerikai hadsereg etnikai sokszínűségét, és némi csodálkozással állapította meg, hogy ezek a "félig-amerikaiak" "fogadott hazájuk igazi fiainak" tekintik magukat. A tiszt egy dologban tévedett. A bevándorló katonák nem voltak "félig-amerikaiak"; ők "mind amerikaiak" voltak.