Growing Up with America: Youth, Myth, and National Identity, 1945 to Present
Amikor D. H.
Lawrence megírta klasszikus tanulmányát az amerikai irodalomról, azt állította, hogy az ifjúság Amerika "igazi mítosza". Emily A. Murphy ebből az állításból kiindulva követi nyomon, hogy az ifjúság miként kezdte megtestesíteni a nemzeti reményeket és félelmeket abban az időben, amikor az Egyesült Államok új világhatalmi pozícióba került.
A második világháborút követően általánossá váltak a kitartó felhívások, hogy a nemzet "nőjön fel" és lépjen túl az ártatlanságon, és a nemzet szimbólumaként sokáig szolgáló gyermeket hirtelen elvetették a lázadó kamasz javára. Ez a korszak az identitásválság kezdetét jelezte, amikor az irodalomkritikusok és az írók egyaránt arra törekedtek, hogy a nemzet új globális helyzetének fényében újrafogalmazzák az amerikai nemzeti identitást. A kamaszok alakja központi szerepet játszik az amerikai nemzeti identitás megértésében, mind a múltban, mind a jelenben, valamint azon kulturális formák (pl.
az irodalom) megértésében, amelyek részt vesznek az amerikaiak sokszínű tapasztalatainak folyamatos reprezentációjában. Murphy e fiatalkori figura fejlődésének nyomon követése során az amerikai irodalom klasszikusait, köztük J. D.
Salinger The Catcher in the Rye című művét és Vladimir Nabokov Lolita című művét veszi górcső alá, kortárs bestsellerek mellett. A kamasz hatása Amerika néhány legnagyobb írójára bizonyítja a Lawrence által 1923-ban először azonosított mítosz tartósságát, és erőteljes kapcsolatot jelez a fiatalság és a nemzet egyik legmaradandóbb kérdése között: Mit jelent amerikainak lenni?
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)