Ami olyan, mint a szerelem: Új és válogatott versek

Olvasói vélemények

Tom Hunley versgyűjteménye, a What Feels Like Love: New and Selected Poems” című verseskötetét a humor és a megrendítő érzelmi mélység egyedülálló keveréke miatt ünneplik, különös tekintettel az apaság és az élet kihívásainak témáira. A gyűjtemény új verseket és korábbi műveiből válogatott verseket egyaránt tartalmaz, bemutatva Hunley költői fejlődését és sokoldalúságát.

⬤ Megható és vidám - Hunley sikeresen ötvözi a humort és a mély érzelmeket költészetében.
⬤ Átélhető tartalom - Az apasággal és az élet nehézségeivel kapcsolatos témáit sok olvasó személyesnek és saját tapasztalataira is alkalmazhatónak találja.
⬤ Kiváló tehetségbemutató - A gyűjtemény jó ízelítőt nyújt Hunley munkásságából, különböző érzelmi tónusokkal.
⬤ Magával ragadó írói stílus - Kiemelkedik az a képessége, hogy egyazon olvasáson belül nevetést és könnyeket is képes előidézni, ami hatásossá teszi költészetét.
⬤ Több olvasó is ajánlotta, ami mutatja népszerűségét és vonzerejét.

⬤ Hosszú versek - Egyes olvasók úgy találhatják, hogy a versek hosszabbak, mint amilyeneket szeretnének, ami befolyásolhatja az elkötelezettséget.
⬤ Néhány téma nehéz lehet - Bár sokan értékelik a mélységét, az olyan témák, mint az öngyilkosság és a veszteség, egyes olvasók számára nehézséget okozhatnak.
⬤ Sajátos humor - Bár a humort sokan értékelik, nem biztos, hogy minden közönségnek tetszik, különösen azoknak, akik nem ismerik az olyan utalásokat, mint a „The Simpsons”.

(5 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

What Feels Like Love: New and Selected Poems

Könyv tartalma:

Miután a Florida Állami Egyetemen megkapta a rangos Kingsbury-ösztöndíjat, és a Nyugat-Kentucky Egyetemen kapott professzori állást, Tom C. Hunley 2004-ben két verseskötetet adott ki: The Tongue, amelyet Philip Dacey úgy jellemzett, hogy "a Whitman által dicsért és egy Buster Keaton vagy Harold Lloyd által gyakorolt könnyedség", és Still, There's a Glimmer, amelyet Barbara L.

Hamby "hangosan kiabáló versek" gyűjteményének nevezett. Hunley ezt követte 2008-ban a Octopus, a Holland-díj nyertese, amelyet Thomas Lux dicsért "teljesen érzéketlen verseiért a gyerekekről és a házasságról; dühös versekért és a mély hála verseiért; komikus és sötét versekért (gyakran egyszerre); és talán leginkább egy tiszta, eredeti, szenvedélyes amerikai hangért". Negyedik gyűjteményét, a 2015-ben megjelent Plunkot Lynn Domina úgy jellemezte, hogy "ironikus és beszédes és bölcs....

energikus és energizáló, és alapvetően szórakoztató olvasni és hangosan olvasni". Hunley ezt két projektkönyvvel követte: The State That Springfield Is In (2016), amely negyven drámai monológból áll, a Simpson család szereplőinek hangján; és Here Lies (2018), amely negyvenkilenc öniróniából áll.

Az előbbiről Jason Bredle azt írta: "Az eredmények nemcsak játékosak és szórakoztatóak, hanem mélyen önéletrajzi jellegűek is, ügyesen összpontosítva a formai sokszínűségre és a hangra." Az utóbbiról Bob Hicok azt írta, hogy (Hunley) "a kukoricás étvágyat ugyanolyan mértékű képzelet szolgálja ki". A What Feels Like Love: New and Selected Poems Hunley hat korábbi, egész estés gyűjteményének csúcspontjait gyűjti egybe, valamint egy válogatást új versekből, amelyek egy autista fiú felnevelésének kihívásaival, egy állami nevelőszülőkhöz került tizenéves lány örökbefogadásával és egy barát öngyilkosságának megismerésével foglalkoznak.