Amíg igazságot nem szolgáltatnak: Amerika első polgárjogi mozgalma a forradalomtól az újjáépítésig

Olvasói vélemények

Kate Masur „Amíg igazságot nem szolgáltatnak” című könyve az Egyesült Államok első polgárjogi mozgalmának alapos vizsgálatát nyújtja, a feketék polgárjogi küzdelmeire összpontosítva az északi államokban a nemzet megalapításától a rekonstrukciós korszakig. Gondos kutatás és lebilincselő próza révén feltárja a polgárháború előtti fekete választási politika és polgárjogi aktivizmus kevésbé ismert aspektusait, megvilágítva e mozgalmak sikereit és kudarcait egyaránt.

⬤ Alaposan kutatott és jól megírt, így gazdag forrás a polgárjogi mozgalom megértéséhez.
⬤ Egyedülálló betekintést nyújt a fekete választási politikába és a polgárjogok polgárháború előtti történelmi kontextusába.
⬤ Magával ragadja az olvasót a fekete és fehér aktivisták életéről szóló lebilincselő elbeszélésekkel.
⬤ Kiemelten ajánlott az amerikai történelem és a polgárjogok iránt érdeklődő diákok és tudósok számára.
⬤ Átfogó képet nyújt a korai polgárjogi mozgalom küzdelmeiről és eredményeiről.

⬤ Egyes olvasók számára a részletek mennyisége túl soknak, vagy a fókusz túlságosan speciálisnak tűnhet.
⬤ Néhány recenzens nem ajánlotta a könyvet, jelezve, hogy nem felelt meg az elvárásaiknak vagy érdeklődési körüknek.
⬤ Néhány kritika pesszimista nézetet említ a polgárjogi küzdelmek történelmi kontextusával és eredményeivel kapcsolatban.

(16 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Until Justice Be Done: America's First Civil Rights Movement, from the Revolution to Reconstruction

Könyv tartalma:

A polgárháborút megelőző fél évszázadot az egyenlőséggel és a szabadsággal kapcsolatos konfliktusok jellemezték. 1803-tól kezdődően számos szabad állam olyan törvényeket hozott, amelyek visszatartották a szabad afroamerikaiakat attól, hogy letelepedjenek a határaikon belül, és korlátozták a bírósági tanúskodáshoz, a szabad helyváltoztatáshoz, a munkához, a szavazáshoz és az állami iskolába járáshoz való jogukat.

Idővel azonban az afroamerikai aktivisták és fehér szövetségeseik - gyakran a csőcselék erőszakával szembenézve - bátran mozgalmat építettek ki e rasszista törvények ellen. A Függetlenségi Nyilatkozatban és az Alkotmányban található, az egyenlő jogokra vonatkozó ígéretekkel szembesítették az államok ragaszkodását, miszerint az államok csupán a belső békét próbálják fenntartani. Lelkipásztorok, szerkesztők, ügyvédek, politikusok, hajóskapitányok és számtalan egyszerű férfi és nő voltak, és a sajtóban, a bíróságokon, az állami törvényhozásban és a Kongresszusban, petíciókkal, lobbizással, pártpolitikával és választásokkal harcoltak.

Az ellenséges fehér többség és a kedvezőtlen bírósági döntések sokáig akadályozták a mozgalom eszméit, de az 1850-es években a mozgalom eszméi egyre inkább általánossá váltak, különösen az új republikánus párt támogatói körében. Amikor a kongresszus a polgárháború után megkezdte a nemzet újjáépítését, a republikánusok a faji egyenlőségnek ezt a vízióját az 1866-os polgárjogi törvényben és a tizennegyedik módosításban rögzítették.

Ezek voltak az első polgárjogi mozgalom mérföldkőnek számító eredményei. Kate Masur nagyszabású története ezt az úttörő mozgalmat eleven részletességgel mutatja be. Az olyan aktivisták, mint John Jones, az észak-karolinai szabad fekete szabó, akinek az illinois-i "feketetörvények" elleni tiltakozása segített a faji egyenlőség mellett érvelni, bemutatják az afroamerikaiak nélkülözhetetlen szerepét a törvény előtti egyenlőség amerikai eszményének kialakításában.

Végrehajtás nélkül a jogi egyenlőség ígérete nem volt elég. De a kisbolt előtti mozgalom megalapozta a faji igazságosság hagyományát, amely mind a mai napig létfontosságú.