Amikor a szellemek mambót táncolnak: Nuyorican felnövekvés El Barrióban

Olvasói vélemények

Összességében a „When the Spirits Dance Mambo: Growing Up Nuyorican in El Barrio” (Amikor a szellemek mambót táncolnak: Nuyorican felnőni az El Barrióban) Marta Moreno Vega szívből jövő memoárja, amely élénken érzékelteti az 1950-es és 60-as évek Kelet-Harlemjében való felnőtté válás élményeit. A könyvben összefonódnak a spiritualitás, a családi kapcsolatok és a kulturális örökség elemei, különös tekintettel a szerzőnek a nagymamájával és az afro-poro ricói kultúrával való kapcsolatára. Az olvasókat az élénk történetmesélés, a gazdag képi világ és a szereplőkhöz való mély érzelmi kötődés vonzza magával.

A könyvet dicsérik a magával ragadó elbeszélésmód, az élénk képi világ és a karakterek ereje miatt, különösen a szerző nagymamája (Abuela) miatt, aki a család spirituális tanításait testesíti meg. Sok kritikus nagyra értékelte az afro-portó-ricói hagyományokkal kapcsolatos kulturális betekintést, valamint a zenéről és a közösségről szóló ünnepi visszaemlékezéseket. A memoár erős érzelmeket vált ki, és úgy jellemezték, mint egy egyedülálló felnőtté válás történetét és egy olyan kincset, amely széles közönséghez szól.

Néhány olvasó megjegyezte, hogy a könyvnek jót tenne, ha nagyobb hangsúlyt kapnának a nagymama tanításai és spirituális vonatkozásai, ami arra utal, hogy a cím által támasztott elvárások nem teljesen felelnek meg a tartalomnak. Emellett a személyes anekdoták és a kulturális bemutatás közötti egyensúlyt illetően is vegyes érzések fogalmazódtak meg, és egyes olvasók egyes témák mélyebb feltárására vágytak.

(15 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When the Spirits Dance Mambo: Growing Up Nuyorican in El Barrio

Könyv tartalma:

Amikor a rock and roll az 1950-es és 60-as években átalakította az amerikai kultúrát, Kelet-Harlem a mambó és a merengue hangjaitól lüktetett.

Elvis és a Beatles helyett Marta Moreno Vega Celia Cruz, Mario Bauza és Arsenio Rodriguez imádatán nőtt fel. Az ő zenéjüket lehetett hallani az El Barrio minden rádiójában és a legendás Palladium nagyszínpadáról, ahol minden hétvégén a munkásosztálybeli gyerekek a legélesebb öltönyükbe és legmagasabb magassarkújukba öltöztek, és mambókirályokká és -királynőkké váltak.

Spanyol Harlem vibráló és dinamikus világ volt, de egyben az állandó változás helye is, ahol a Puerto Ricó-i szülők hagyományai összeütköztek a gyermekeik amerikai eszményeivel. A koraérett, vadul göndör hajú kislány, Marta volt a család gyermeke, és az idős abuela kedvence, aki a folyosó végén lévő lakásban lakott. Abuela Luisa volt a család spirituális központja, egy espiritista, aki szivarozott és tisztelte az afro-karibi istenségeket, akik mindig is védelmezték a családjukat.

De Marta bátyja, Chachito volt az, aki megtanította neki a legújabb tánclépéseket, és éjszakánként felhívta a Palladium nyilvános telefonjáról, hogy az ágytakaró alatt meghúzódva hallgathassa Tito Puente és zenekara csábító ritmusait. Marta Moreno Vega ebben a ragyogó és élénk memoárban megidézi a Puerto Ricó-i New York szellemét, valamint egy figyelemre méltó és jellegzetesen amerikai gyermekkor zenéjét, misztikumát és hagyományait.