Amikor az angyalok sírtak: A kubai rakétaválság mi-ha története

Olvasói vélemények

Az „Amikor az angyalok sírtak” kritikái kiemelik a kubai rakétaválság jól megalapozott és lebilincselő alternatív történetét, amely az USA és az SZSZK közötti nukleáris háború borzongató „mi van, ha” forgatókönyvét mutatja be. Sok olvasó dicsérte a történelmi tények és a történetmesélés keveredését, ami az elbeszélést érthetővé és lebilincselővé teszi. Néhány kritikus azonban úgy érezte, hogy a könyv kezdeti részei túlságosan részletesek és unalmasak, és a nukleáris fegyverletétel utóhatásainak alaposabb leírását követelték.

Jól megalapozott, lebilincselő elbeszélés, hatékonyan ötvözi a történelmet a fikcióval, feszültséget és kíváncsiságot épít, élvezetes jellemrajzok, a kubai rakétaválság kiváló ábrázolása, a lehetséges forgatókönyvek reális és borzongató ábrázolása, a történelmi összefüggéseket ismerő olvasók számára is hozzáférhető.

Az eleje unalmas lehet a túlzott történelmi részletekkel, nem elég mély a szovjet vezetés ábrázolása, egyesek a nukleáris pusztítás részletesebb leírását kívánják, a történelmi hátteret nem ismerő olvasóknak nem biztos, hogy tetszeni fog.

(35 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When Angels Wept: A What-If History of the Cuban Missile Crisis

Könyv tartalma:

1961-ben a Disznó-öbölben a CIA által kiképzett és szervezett kubai száműzöttek, akik Fidel Castro megdöntésére törekedtek, súlyos vereséget szenvedtek. A legtöbbjüket a kubai fegyveres erők foglyul ejtették. A Szovjetunió, attól tartva, hogy az Egyesült Államok újabb inváziót hajt végre új szövetségese ellen, stratégiai rakétákat juttatott Kubába, amelyeken nukleáris robbanófejek voltak, és taktikai nukleáris fegyverekkel felfegyverzett szovjet csapatokat. Egy U-2-es kémrepülőgép repülése azonban hamarosan megtalálta a szovjet rakétaállásokat, ezzel kirobbantva a híres rakétaválságot. Tizenhárom félelmetes napon keresztül a világ idegesen figyelte, ahogy a két szuperhatalom az eszkaláció felé halad, kezükben tartva a világ sorsát. Végül Nyikita Hruscsov pislogott egyet. Beleegyezett, hogy kivonja a fegyvereket Kubából, cserébe John F. Kennedy ígéretéért, hogy nem szállja meg a szigetet.

De mi lett volna, ha nem így alakul? Mi lett volna, ha az U-2-es repülés késik? Ha az összecsapás atomháborút váltott volna ki, mi történt volna 1962-ben az Egyesült Államokkal és a Szovjetunióval? Milyen beszámolót írt volna egy történész egy nukleáris háborútól sújtott világban?

Eric G. Swedin a Szovjetunió összeomlása után hozzáférhetővé vált kutatásokra támaszkodva vizsgálja meg, mi történhetett volna. Az Egyesült Államok vezető katonatisztjei mind a tengeri blokádnál erősebb fellépést sürgettek Kuba ellen, beleértve a bombázó hadjáratot és akár egy teljes körű inváziót is. Eközben az amerikaiak előtt ismeretlenül a Szovjetuniónak taktikai atomfegyverei voltak Kubában, és készek voltak bevetni azokat.

Az 1962-es válságnak számos lehetséges kimenetele volt. Egy alternatív történelem felvetése segít jobban értékelni annak a feszült időszaknak a veszélyeit. Az ilyen kontrafaktuális spekulációk megmutatják, hogy a kubai rakétaválság milyen következményekkel járhatott volna, és hogy valóban a huszadik század egyik legfontosabb pillanata volt.