Amikor az ökölvívás zsidó sport volt

Olvasói vélemények

A „Amikor a boksz zsidó sport volt” című könyv részletes történelmi beszámolót nyújt a zsidó bokszolókról, interjúkkal és anekdotákkal a korból. Az olvasók értékelik a hiteles kutatást és a személyes hangvételét, de kritizálják a szerkesztés és a szemlélet hiánya miatt.

⬤ Hiteles történelmi kutatás, interjúkból származó közvetlen idézetekkel.
⬤ Magával ragadó személyes történetek és anekdoták a szerző interjúiból.
⬤ Átfogó áttekintést nyújt a zsidók ökölvívásban való részvételéről, különösen a 20. század elején.
⬤ Értékes a kultúrtörténet és az ökölvívás öröksége iránt érdeklődők számára.

⬤ Az írói stílus kritikája szerint sűrű, hiányzik belőle az élénkség és a megfelelő szerkesztés.
⬤ Néhány olvasó túlzónak vagy kevéssé hitelesnek találja a zsidók ökölvívásban való részvételére vonatkozó egyes állításokat.
⬤ Ismétlődő fejezetek és szakaszok, amelyeket le lehetne rövidíteni.
⬤ Hibák az indexelésben és a megjelenítésben, beleértve a rossz minőségű fényképeket és az idézetek és az elbeszélés közötti nem egyértelmű különbséget.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When Boxing Was a Jewish Sport

Könyv tartalma:

Ez egy nagyszerű szóbeli történet az első és a második világháború közötti időszakról, amikor a zsidó sportolók voltak a domináns etnikai csoport a profi ökölvívásban az Egyesült Államokban. A szerző a New York-i bokszarénákban szerzett személyes tapasztalataira támaszkodik, és több mint harminc egykori bokszolóval, edzővel, menedzserrel, promóterrel és bokszbíróval készített interjúk segítségével számol be a sporttörténelem e figyelmen kívül hagyott aspektusáról.

Bodner feltárja a zsidó bokszolók történetét a ringben és azon kívül is, és megvizsgálja életüket akkor is, amikor elhagyták a ringet, hogy karrierjüket folytassák, amely a tűzoltóparancsnokoktól a bokszbírókon át a kórházi elnökökig terjedt. Az ökölvívás sok második generációs városi bevándorló - köztük zsidók is - eszköze volt a 20. század elején az előrejutásnak.

A megkérdezett zsidó bokszolók arról számoltak be, hogy azért kezdtek el bokszolni, hogy pénzt keressenek, nem pedig azért, hogy megvédjék a fajukat, vagy hogy eloszlassák a zsidók gyengeségéről szóló sztereotípiákat. Ezek a bokszolók büszkék voltak örökségükre, és Dávid-csillagot viseltek a köpenyükön és az öltönyükön, amíg az 1940-es években be nem tiltották a vallási szimbólumokat.

Az 1920-as években a profi ökölvívók közel egyharmada zsidó volt, és 1928-ra a sportág domináns etnikai csoportjává váltak, 1910-1940 között 30 világbajnoki címet szereztek. Bodner érdeklődését a téma iránt édesapja keltette fel, aki ebben az időszakban amatőr bokszoló és profi menedzser volt.