Amikor elválasztották a Földet az égtől: Hogyan formálja az emberi elme a mítoszokat?

Olvasói vélemények

Ez a könyv a mítoszok mögött meghúzódó kognitív folyamatokat és társadalmi funkcióikat vizsgálja a különböző kultúrákban. Miközben mélyreható betekintést nyújt a mitológia és a történelmi események kapcsolatába, az olvasóknak vegyes érzései vannak a bemutatott kognitív tudományok mélységével és a szerzők sajátos értelmezéseivel kapcsolatban.

⬤ A mítoszok lenyűgöző elméleti elemzése a kognitív elvekre összpontosítva.
⬤ Rengeteg példát szolgáltat különböző kultúrákból, gazdag összehasonlító elemzést kínálva.
⬤ Magával ragadó és elgondolkodtató betekintés a mítoszok természetébe és az emberi tapasztalat szempontjából való jelentőségébe.
⬤ Erős alapkutatás, amely elmélyíti a folklór megértését.
⬤ A mitológia és a narratíva kognitív aspektusai iránt érdeklődők számára kötelező olvasmánynak számít.

⬤ Néhány olvasó felületesnek tartja a kognitív tudományok kezelését.
⬤ A szerzők szakzsargonja és „mítosz-alapelvei” szükségtelenül bonyolultak vagy irritálóak lehetnek.
⬤ Néhány olvasó elégedetlen volt az elvárt mélységű elemzéssel, úgy érezte, hogy a könyv túlságosan a szerzők értelmezéseire koncentrál.
⬤ A kritikusok rámutattak a szerzőknek az emberi intelligenciával és megismeréssel kapcsolatos feltételezéseivel kapcsolatos lehetséges problémákra az idő múlásával kapcsolatban.

(37 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

When They Severed Earth from Sky: How the Human Mind Shapes Myth

Könyv tartalma:

Miért ábrázolták Prométheuszt és Lokit sziklákhoz láncolva? Mi volt az Aranyborjú? Miért hitték, hogy a tükrök balszerencsét hoznak? Hogyan gondolhatja bárki is, hogy az olyan halandók, mint Perszeusz, Beowulf és Szent György valóban harcoltak sárkányokkal, hiszen sárkányok nem léteznek? Bármilyen furcsán hangzik is, ezek a mítoszok nem kitalációként születtek.

Ez a lebilincselő könyv bemutatja, hogy a mítoszok eredetileg valós információkat közvetítettek valós eseményekről és megfigyelésekről, és ezeket az információkat néha évezredeken át megőrizték a nem írástudó társadalmakban. A geológusok értelmezései arról, hogy egy réges-régen bekövetkezett vulkáni kataklizma hozta létre például az oregoni Kráter-tavat, pontról pontra visszaköszönnek az eredetéről szóló helyi mítoszban. A Klamath törzs látta, hogy ez megtörtént, és továbbadta a történetet - közel 8000 éven keresztül.

Mi azonban olyan régóta vagyunk írástudók, hogy elfelejtettük, hogyan kódolják a mítoszok a valóságot. Az agyunk működésének legújabb tanulmányai, amelyeket a Csendes-óceáni Északnyugattól az ókori Egyiptomon át az újságokban közölt modern történetekig sokféle adatra alkalmaztak, segítettek Borbélyéknak levezetni azokat a jellemző elveket, amelyek alapján az ilyen mesék az idők során mind fejlődnek, mind pedig romlanak. A mítoszok valójában elég ésszerű módja annak, hogy fontos üzeneteket közvetítsünk szóban több generáción keresztül - bár az eredeti eseményekre való visszavezetés csak meglehetősen speciális feltételek mellett lehetséges.

A legrégebbi írásos emlékeink 5200 évvel ezelőttről származnak, de talán már 100 000 éve beszélünk és mítoszokat alkotunk. Ez az úttörő könyv megmutatja az utat, hogy helyreállítsuk ennek az elveszett történelemnek egy részét, és megtanít bennünket az emberi történetmesélésre.