Értékelés:

A könyvről szóló kritikák megoszlanak a könyv minőségéről és tartalmáról alkotott véleményben. Egyes olvasók éleslátónak és átalakítónak találják, különösen nagyra értékelve Colette Soler világosságát és pedagógiai stílusát Lacan összetett elméleteinek értelmezésében. Mások a kohézió és a mélység hiánya miatt kritizálják a könyvet, és összefüggéstelen esszék gyűjteményének nevezik, amely nem nyújt érdemi meglátásokat.
Előnyök:⬤ Egyedülálló és pontos magyarázatot kínál Lacan fogalmairól, különösen a nőiségről.
⬤ Izgalmas és szépen megírt, jó fordítással.
⬤ Értékes meglátásokat tartalmaz a pszichoanalízisről, a szexuális különbségről és a társadalmi kontextusról.
⬤ Hozzáférhető, mégis kifinomult megközelítése az összetett elméleteknek.
⬤ Hiányzik belőle az egység és a kohézió; olyan, mintha véletlenszerűen összeállított anyagok gyűjteménye lenne.
⬤ Egyes kritikusok szerint tele van üres állításokkal, amelyek nem adnak hozzá érdemi tartalmat a vitához.
⬤ Frusztráló lehet azok számára, akik kevésbé ismerik Lacan gondolatait.
⬤ Kritika a kiadvány minőségével kapcsolatban, állítások szerint silány könyvről van szó.
(4 olvasói vélemény alapján)
What Lacan Said About Women: A Psychoanalytic Study
A Lacan nőiségelméletéről szóló meghatározó mű.
Colette Soler kitűnő prózával és átható meglátásokkal osztja meg elméleti és klinikai szakértelmét ebben a lendületes új szövegben. Csábító magyarázatokat fűz Lacan gondolatainak a szexuális másság vitatott kérdéséről. Az e témáknak kijáró finomsággal veszi sorra Lacan nőfelfogását és annak viszonyát a mazochizmushoz, a nőiséghez és a hisztériához, a szerelemhez és a halálhoz, valamint a lehetetlen szexuális kapcsolathoz. A szokásosnál több gyanús témát követve a What Lacan Said About Women (Mit mondott Lacan a nőkről) azt is vizsgálja, hogy milyen helyet foglal el az anya a tudattalanban, hogyan érti Lacan a depressziót, és miért érzik magukat nem szeretve a depressziósok.
Soler elemzése megvizsgálja a Lacan által az 1950-es évektől az 1970-es évekig létrehozott szövegek kulturális következményeit, például a tudomány hatását a nőiség kortárs felfogására. Kecsesen áthidalja a pszichoanalízis és a kultúratudományok között még mindig nyitva maradt szakadékot. A 2003-ban a pszichológia és a pszichoanalízis területén megjelent legjobb munkáért járó Prix Psyche-díjat elnyert könyv a kultúrkritikusok, különösen a gender- és nőtudományok művelői, valamint a kortárs elmélettel vagy klinikai gyakorlattal foglalkozók számára egyaránt vonzó lesz. Ez a tanulmány a lacani elmélet területén belül a kezdőket tájékozott gondolkodókká változtatja, és lényegesen kiegészíti és finomítja a lacani veteránok ismereteit.