Analógia Aquinói után: Logikai problémák, thomista válaszok

Olvasói vélemények

Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 5 olvasói szavazat alapján történt.

Eredeti címe:

Analogy after Aquinas: Logical Problems, Thomistic Answers

Könyv tartalma:

A 14. század első évtizede óta Aquinói Tamás tanítványai azon fáradoznak, hogy megmagyarázzák és megvédjék az analógiáról szóló tanítását.

Analogy after Aquinas: Logical Problems, Thomistic Answers a középkori és reneszánsz thomisták azon törekvéseinek történetét meséli el, hogy megoldjanak három különböző, de egymással összefüggő problémát, amelyek mind Aquinói saját analógiáról szóló szövegeinek, mind pedig John Duns Scotusnak a Metafizikában és a Természetes teológiában az analógia ellen és az univocitás mellett szóló érveinek olvasásából erednek. E három probléma közül az első Aquinói legalábbis látszólag ellentmondásos kijelentéseivel kapcsolatos, amelyek arról szólnak, hogy egy nevet analógiával egyetlen fogalom vagy különböző fogalmak révén mondunk-e ki. A második probléma az analógiának arra a modelljére vonatkozik, amely alkalmas arra, hogy a neveket a lét kategóriáin keresztül vagy Istenről és a teremtményekről analóg módon mondja ki.

A "lét" analóg módon mondható-e Istenről és a teremtményekről, vagy szubsztanciáról és balesetekről, azon a modellen, ahogyan az "egészségeset" mondjuk az orvosságról és egy állatról, vagy azon a modellen, ahogyan az "elvet" mondjuk egy pontról és egy vonalról? A harmadik probléma az Aquinói gondolat külső kihívásaiból származik, különösen Scotus azon állításaiból, miszerint csak az egyértelmő nevek közvetíthetnek érvényes demonstrációkat, és minden olyan demonstráció, amely nem használja egyértelmő módon a közvetítő kifejezéseket, a kétértelműség tévedése miatt megbukik.

Az Analógia Aquinói után egyedülálló módon járul hozzá az Aquinói Tamás hagyományát követő filozófiai teológia tanulmányozásához azáltal, hogy bemutatja e három probléma történelmi és filozófiai kapcsolatát, valamint a hagyomány vezető képviselői által javasolt megoldások sokféleségét. A könyvben figyelembe vett tomisták között szerepelnek többek között: Hervaeus Natalis (1250-1323), Thomas Sutton (1250-1315), John Capreolus (1380-1444), Flandriai Dominik (1425-1479), Paul Soncinas (megh.

1494), Thomas dio vio Cajetan (1469-1534), Francis Silvestri of Ferrara (1474-1528) és Chrysostomus Javelli (1470-1538).