Íme a könyv, amely bejárta a világot, majd elveszett. Thomas Hope 1817-ben kezdett el dolgozni egy olyan könyvön, amelynek az volt a sorsa, hogy megdöbbentse a Nyugatot, mert felemelte a tudatlanság függönyét, amely ellenségeskedést szított a Kelettel szemben.
Hope hőse, Anastasius rettenthetetlen, kíváncsi, ravasz, könyörtelen, bátor és mindenekelőtt szexi volt. Egy köztiszteletben álló görög dragomán fiaként született, de korán áttért az iszlámra, és ez a lépés lehetővé tette, hogy az átnevezett Szelim magával vigye az olvasót a hatalmas és veszélyes Oszmán Birodalom mélyére vezető útjára. A könyvben leírt 35 év alatt (17621798) a hetyke Anasztáziosz/Selim beszivárgott a halálos vahhábiták közé Arábiában, háborúba lovagolt a mamelukok ellen Egyiptomban, és a törökökkel hajózott a Földközi-tengeren.
Bebörtönözték, hajótörést szenvedett és üldözték.
Szerelmeseket ölelt magához, ellenségeket ölt, és Triesztben örökre összetörték a szívét. Anastasiusban megtalálható a Shakespeare óta legbeszédesebb angol nyelven írt művek némelyike.
Amikor 1819-ben elkészült, olyan tudományos érdeklődésű, nyers izgalmasságú és leíró erejű mű volt, hogy a legendás londoni kiadó, John Murray kiadta. Az első kiadás egyik napról a másikra szenzáció lett, a második pedig huszonnégy óra alatt elfogyott. A külföldi kiadások gyorsan követték.
Ebben a figyelemre méltó új kiadásban most először jelenik meg mindhárom kötet együtt. Emellett egy sor megrendelt függelékben tudományos szakértőkből álló nemzetközi csapat vizsgálta Hopes életét, politikai hatását és művészi örökségét, ez utóbbiban a szerző híres portréjának úttörő vizsgálatát, amely az Oszmán Birodalom nemeseként ábrázolja a szerzőt. A tudományos küldetésnek megfelelően az új kiadás jogdíját a Nemzeti Portré Galéria számára ajánlják fel.
Ha valaki 1819-ben felfedezte volna ezt a könyvet, az olyan kaput nyitott volna a világ egy olyan tiltott részébe, amelyre az átlagos olvasó soha nem számíthatott volna. Mégis, ha ma kinyitja a könyvet, Anastasius ismét megszövi varázslatos történetét utazásról, szerelemről és háborúról, miközben bemutatja a Keletet és Nyugatot még mindig összekötő emberi harmóniákat.
