Anatomical Imaging: Towards a New Morphology
Az anatómiai képalkotás már korán három, egymást kölcsönösen befolyásoló pályán haladt. Az egyik pálya az állatok és az emberek szerves felépítése iránt érdeklődő emberekből állt.
Ez a pálya a páli és neolitikus vadászokat, a sumér és babilóniai sámánokat és tisztánlátókat, a középkor boncoló művészeit, pl. Leonardo da Vincit foglalja magában, és elvezet bennünket a modern kor képzett és kreatív tudományos anatómusaihoz. A második a képek feldolgozásában részt vevő technológiákból állt.
Így egy rövid séta az anatómiai képalkotás történetében a barlangrajzoktól a csak írott információn, a rajzokon, festményeken, metszeteken, litográfiákon és nyomatokon keresztül a fekete-fehér fényképezésig, a röntgenográfiáig, az analóg színes fényképezésig, a digitális fényképezésig, az ofszetnyomtatásig, az analóg és digitális videóig, az ultrahangos képalkotásig, a mágneses rezonancia képalkotásig, a komputertomográfiás szkennelésig és a szoftveralapú háromdimenziós rekonstrukciókig vezet. A harmadik a képek hordozójaként rendelkezésre álló vagy kifejezetten erre a célra készült hordozókból állt.
Ez a sziklafelületekkel kezdődött, majd agyagtáblákkal, folytatódott a pergamen és a papír, a fadarabok, a rézlemezek, a mészkő, és elvezetett minket a fényképészeti, a röntgen és a számítógépes képernyőkhöz (1. táblázat).
Az anatómiai boncolások háromdimenziós eredményeinek bemutatásakor a kezdetektől fogva választani kellett, hogy a háromdimenziós illusztrációkat egy felületen vagy háromdimenziós anatómiai modelleket készítsenek. Mindkét utat évezredeken keresztül követték.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)