Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
Androgyny in Late Ming and Early Qing Literature
Az androgünség gyakori megjelenése a Ming- és Csing-kor irodalmában régóta foglalkoztatja a késő császári kínai kultúra kutatóit. A virágzó gazdaság, a széles körű oktatás, a növekvő individualizmus, az uralkodó hedonizmus - mindezek hozzájárultak a hagyományos nemi szerepek fokozatos felbomlásához a késő Ming- és korai Csing-kínában (1550-1750), és az androgün jelenség kialakulásához.
Zuyan Zhou most új megvilágításba helyezi ezt a fontos időszakot, és rendkívül eredeti és éleslátó módon vizsgálja az androgünia fogalmát a XVI-XVIII. századi kínai fikció és dráma kulcsfontosságú műveiben. A mű a kínai filozófiában és a Ming-Qing kultúrában megjelenő androgünség vizsgálatával kezdődik.
Zhou kronologikusan vizsgálja az androgün megjelenését a korszak főbb irodalmi műveiben, újszerű értelmezéseket adva a kanonikus művekről A szilva az aranyvázában című műtől kezdve a tudós-szépségrománcokon át A vörös kamra álma című műig. A szerző nyomon követi az androgün őrület felemelkedését a Ming-kor végén, tetőzését a Ming-Qing átmenet idején, és fokozatos megszűnését a Qing-kor közepe után.
A tanulmány a kultúrában és az irodalomban egyaránt megvizsgálja az eredendő viselkedési kódoktól való eltéréseket, majd két párhuzamos területre összpontosít: az androgünségre az irodalmi jellemzésben és az androgünségre az irodalmi identitásban. A szerző arra a következtetésre jut, hogy az androgünia a Ming-kor végi és a korai Qing-korszak irodalmában lényegében a disszidens literátusnak a zsarnoki politikával szembeni állásfoglalása, a növekvő politikai kisebbrendűség miatti szorongás enyhítésének pszichológiai stratégiája.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)