Angolszász deviáns temetkezési szokások

Olvasói vélemények

Az „Angolszász deviáns temetkezési szokások” című könyv éleslátó elemzést és világos írást nyújt a régészeti gyakorlatról és a deviáns temetkezések azonosításáról. Bár alapos, a különböző temetkezési típusokról szóló beszámolói azonban ismétlődésektől szenvednek.

⬤ Jól megírt és világos próza, amely az összetett témákat is érthetővé teszi.
⬤ A deviáns temetkezések felderítésében részt vevő folyamatok éleslátó elemzése.
⬤ A nyitó fejezetet különösen dicsérik a világosságáért és eleganciájáért.
⬤ A téma alapos feldolgozása.

⬤ A különböző temetkezési típusokról szóló beszámolók ismétlődnek, és így elveszítik a figyelmet.
⬤ Egyes fejezetek, mint például a keresztény kori deviáns temetkezésekről szóló, feltűnően hosszúak és monotonak.
⬤ A részletek mélysége csökkentheti az olvasás élvezetét.

(2 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Anglo-Saxon Deviant Burial Customs

Könyv tartalma:

Az Angolszász deviáns temetkezési szokások az első részletes tanulmány arról, hogy az angolszász társadalom hogyan kezelte a társadalmi kirekesztetteket. A római uralmat követő időszakkal kezdődően és a normann hódítást követő évszázaddal végződően az alapvető társadalmi változások időszakát tekinti át, amely magában foglalja a kereszténységre való áttérést, a késő szász állam kialakulását és a Domesday Book tájegységének kialakulását.

Míg a korszakra vonatkozóan lenyűgöző mennyiségű írásos bizonyíték maradt fenn oklevelek és törvénykönyvek formájában, a régészet egyedülálló módon vizsgálhatja a római kor utáni társadalom legkorábbi időszakát - az ötödik és hetedik század közötti időszakot -, amelyről nincsenek dokumentumok. A későbbi évszázadok esetében a régészeti bizonyítékok független értékelést adhatnak a halálbüntetés és a kitaszítottak státuszának valóságáról.

Andrew Reynolds szerint a kitaszított temetkezések egyértelmű fejlődési mintát mutatnak ebben az időszakban. A kereszténység előtti századokban a "deviáns" temetkezési maradványok csak a közösségi temetőkben találhatók, de a királyi hatalom növekedése és a területek megszilárdulása a VII. században a halálbüntetés és a kivégzési helyek megjelenésének tanúja volt az angol tájban. A helyileg meghatározott rítusok, mint például a kereszttemetkezés, most már a hivatalosabb kivégző temetők mellett léteztek. A bitófák a főútvonalakon, gyakran országutak mellett, mindig jól látható helyeken álltak.

Ennek az úttörő jelentőségű országos tanulmánynak az eredményei tehát fontos következményekkel járnak az angolszász társadalom megértésére. Reynolds arra a következtetésre jutott, hogy a szervezett igazságszolgáltatás a legkorábbi angolszász királyságok jellemzője volt, nem csupán a normann hódítást megelőző két évszázadban.