Négy olyan nő életútja és szellemi útja, akik nyomot hagytak a filozófiában egy olyan időszakban, amikor azt még a férfiak uralták.
Oxford, 1956. május 1. A Bodleian Könyvtár ünnepélyes termében az egyetem szenátusa összeült, hogy eldöntse, díszdoktori címet adományoz-e Harry S. Truman volt amerikai elnöknek. A jelenlévők egyike, Elizabeth Anscombe filozófus hevesen ellenzi, mert úgy véli, hogy ezt az elismerést nem adományozhatják annak, aki Hirosima és Nagaszaki bombázásának elrendelésével ártatlan emberek ezreinek halálában volt bűnös.
Abban az időben, amikor a filozófia a logikai pozitivizmus analitikus és tudományos módszerei felé fordult, ő és oxfordi kollégái és barátai, Philippa Foot, Iris Murdoch és Mary Midgley a második világháború hatására úgy érezték, hogy a filozófiának újból szembe kell néznie a nagy etikai kérdésekkel: mi az erkölcsileg helyes, milyen erkölcsi elveket kell követnünk, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek, van-e objektív kritériuma az erkölcsnek?
Ez a könyv rekonstruálja e négy nő életét és szellemi útját, akik akkor hagytak nyomot a filozófiában, amikor a tudományágat még férfiak uralták.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)