Animizmus, mágia és az isteni király

Olvasói vélemények

Roheim „Animizmus, mágia és isteni király” című könyve a vallás freudiánus elemzése, amely kiterjedt bizonyítékokra épít, és J. G. Frazeréhez hasonló témákat vizsgál, a primitív kultuszokra, az ókori mediterrán vallásokra és az olyan nagy hitekre összpontosítva, mint a judaizmus és a kereszténység.

A szerző érdekes témákat mutat be, és olyan összefüggéseket tár fel, amelyek mélyebb betekintést nyújtanak a vallási gyakorlatokba. A freudi keret, bár hangsúlyos, néha segítheti az olvasót abban, hogy a tényeket a magyarázatoktól függetlenül szemlélje.

A freudi ideológiára való erőteljes támaszkodás korlátozhatja az elemzés terjedelmét, ami miatt időnként túlságosan reduktívnak tűnik. Néhány olvasó zavarónak találhatja a szexuális szimbolizmusra és a pszichológiai szorongásokra való összpontosítást.

(1 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Animism, Magic, and the Divine King

Könyv tartalma:

Ha az ősi sumér királyság a kígyó vagy bika hősének köszönhető, aki legyőzte az öreg kígyót vagy bikát, és hozzáférhetett az Isteni Anyához, akkor megérthetjük, hogy az ő szeretete miért tűnik veszélyes áldásnak a későbbi korokban. Hiszen Isztár kiválasztottjának évről évre saját véréből származó ellenséggel kell megküzdenie, és a két "bika" közül az egyiket visszatérés nélkül küldik el az országba.

-Az "Isteni király"-ból Alaposan lebilincselő és teljesen magával ragadó ez az 1930-as mű, amely az ősi kultúrák mítoszainak és mágiájának feltárása, valamint annak feltárása, hogy miként csapolták meg a legelemibb emberi tapasztalatokat - szex, halál, törzsökösödés és háború -, hogy megteremtsék a modern vallás, a mai politika, sőt a tudományos kutatás hagyományának alapjait. A karosszék antropológusai, az összehasonlító mitológia olvasói és mindenki, akit érdekel az emberi tudatalatti alapvető alapja, rendkívül tanulságosnak fogja találni ezt a könyvet.

ROHEIM GEZA (1891-1953) magyar antropológus a budapesti egyetem első antropológiaprofesszora volt, és ezt a pozíciót 1919-től 1938-ig töltötte be, amikor a második világháborút közvetlenül megelőző európai zavargások elől az Egyesült Államokba menekült. A Szfinx rejtélye (1934), A kultúra eredete és funkciója (1943), Az álom örökkévalói (1945) és Az álom kapui (1952) című művek szerzője.".