Anna Edes: Regény

Olvasói vélemények

Kosztolányi „Édes Anna” című könyve összetett elbeszélés, amely az első világháború utáni Magyarország osztályellentéteinek és társadalmi felfordulásának hátterében játszódik, és egy paraszt cselédlány életét és polgári munkaadóival való kapcsolatát mutatja be, amelyet a visszafogottság, a vágy és a tragédia témái jellemeznek. A regény elmélyül az úr-szolga kapcsolatok bonyolultságában, csúcspontja pedig kérdéseket vet fel a motivációval és a karakterek döntéseivel kapcsolatban, és sok gondolkodnivalót hagy az olvasók számára.

⬤ Jól megírt, kiváló fordítás
⬤ egyszerű, mégis pontos nyelvezet
⬤ az osztálykonfliktus erőteljes feltárása
⬤ pszichológiai betekintést nyújt a szereplőkbe
⬤ elgondolkodtató témák a vágy, az ellenőrzés és a társadalmi szerepek kapcsán
⬤ párhuzamokat idéz más klasszikus irodalmi művekkel
⬤ magával ragadó történelmi kontextus.

⬤ Néhány olvasó nem találja kielégítőnek a tetőpontot és a szereplők motivációit
⬤ a mindentudó elbeszélői stílus egyesek számára zavaró lehet
⬤ a tetőponthoz vezető kritikus pillanatokban hiányzik a feszültség
⬤ a cselekmény nem minden aspektusa elégíti ki vagy oldja meg teljesen.

(7 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Anna Edes: Novel

Könyv tartalma:

Édes Anna sötét és mélyen megrendítő naturalista regény, a huszadik századi magyar irodalom klasszikus alkotása. A polgári élet kegyetlenségének és ürességének ügyes ábrázolása, az Édes Anna 1926-ban jelent meg először, és az értelmiségi kávéházi társaság, amelyben keringett, lelkesen fogadta.

A regényt később olyan szerzők, mint Thomas Mann, nyelvi és formai mintaként ismerték el, Kosztolányi Dezsőt pedig a kelet-európai regényirodalom egyik legjelentősebb írójaként ismerte el. Anna a szorgalmas és sokat szenvedő hősnő, a könyörtelen munkaadói által tönkretett boldogtalan cselédlány.

A hozzájuk fűződő tragikus kapcsolatát az első világháborút követő budapesti politikai zavargások közepette játssza el. Kitartását és bosszúját azonban éles lélektani és történelmi éleslátással ábrázolja, így válik a fordító szavaival élve „nem pusztán a társadalmi viszonyokról szóló vitává, hanem valódi tragédiává emelve”.