Lírai, aforisztikus versek, amelyek a formák között mozognak és az elbeszélés trópusait vizsgálják.
Az Anon elbeszélője megnyitja a megkeseredett vallomás és a filozófiai szemrehányás zsilipkapuit, hogy az extravagáns líra áradatát szabadjára engedje. Ezek a versek először elmerítik az olvasót zenéjének eksztatikus ritmusában, majd az elbeszélés trópusait veszi sorra, és arra invitálja az olvasót, hogy csatlakozzon az emberi lét nagy témáinak követéséhez.
Steven Seidenberg jellegzetesen aforisztikus stílust alkalmaz, hogy egyszerre több kérdéskört is kezeljen. Az így keletkezett töredékek végrendelet és értekezés, történet és rendszer között lavíroznak, mégpedig Samuel Beckett, Clarice Lispecter és Maurice Blanchot spekulatív vehemenciáját idéző módon.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)