Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 3 olvasói szavazat alapján történt.
Anscombe's Moral Philosophy
G. E.
M. Anscombe (1919-2001) a huszadik század egyik legfontosabb, legszókimondóbb és legmeg nem értettebb filozófusa volt. Mindenkinél jobban megújította az erényetikát és a cselekvésfilozófiát.
Szinte egyedül ellenezte nyilvánosan az Oxfordi Egyetem azon döntését, hogy Truman elnöknek adományoz díszdoktori címet.
Gyilkosnak tartotta a Hirosima és Nagaszaki bombázásának engedélyezéséről szóló döntését. Egyes liberálisok csodálják őt ezért az álláspontjáért, de a konzervatívok is csodálják az abortusz, a fogamzásgátlás és az azonos neműek házasságának ellenzése miatt.
Egyértelmű, hogy az ő értékrendje nem volt korának megfelelő. Ez arra késztette, hogy elgondolkodjon a különbségeken, és olyan műveket készített, mint a Modern morálfilozófia, amelyben elutasította az összes modern etikai elméletet. Ebben a művében a "következményelvűség" kifejezést használja annak az általa elutasított uralkodó nézetnek a leírására, amely szerint erkölcsileg csak az számít, hogy az ember mit tesz, és annak milyen eredménye van.
Durván fogalmazva: a cél szentesíti az eszközt. Ha elég életet lehet megmenteni a civilek elleni támadással, akkor a civileket kell célba venni. Ezzel szemben Anscombe ragaszkodott ahhoz, hogy bizonyos cselekedetek tiltottak, ami a cselekvés természete és annak a személy jelleméhez való viszonya iránti érdeklődését váltotta ki.
Akár egyetértünk vele, akár nem, ezek mind olyan kérdések, amelyek továbbra is aktuálisak, és amelyekkel kapcsolatban Anscombe nézetei mindig határozottan és intelligensen védhetőek. E nézetek ismertetése sajnos gyakran sűrű, és gyakran még néhány nagyon jó képességű elme is rosszul érti őket.
Az Anscombe erkölcsfilozófiája tisztázza, mit gondolt Anscombe az etikáról, megmutatja, hogyan kapcsolódnak össze különböző elképzelései, és hogyan támasztotta alá őket. Emellett értékeli érvelését, megmutatva, hogy az egyes részeiben erősebb, mint máshol. A könyv öt fő fejezete felváltva foglalkozik a katonai etikával kapcsolatos munkájával (beleértve az úgynevezett kettős hatás doktrínáját), a következményelvűség elutasításával, az erkölcsi kötelesség modern, ateista felfogása elleni támadásával, a szándék elemzésével és annak etikai jelentőségével, valamint a szexszel kapcsolatos ellentmondásos elképzeléseivel.
