Anthem

Olvasói vélemények

Az Ayn Rand által írt Anthem egy rövid disztópikus novella, amely az egyéniség és a szabadság témáját járja körül a főhős, az Equality 7-2521 utazása révén. A történet egy olyan társadalomban játszódik, ahol a kollektivizmus uralkodik és a személyes identitást elnyomják, és Equalityt követi, amint felfedezi saját lehetőségeit, a szerelmet és az „én” fogalmát. Bár sok olvasó értékeli a könyv filozófiai üzenetét és aktualitását, a kivitelezésnek vannak gyengeségei.

⬤ Elgondolkodtató témák az egyéniségről, a szabadságról és a kollektivizmus veszélyeiről.
⬤ Magával ragadó történet, amely arra készteti az olvasót, hogy elgondolkodjon saját értékein és társadalmi struktúráin.
⬤ Könnyen olvasható, egyedi elbeszélői szemlélettel.
⬤ Inspiráló azok számára, akiket érdekel Ayn Rand objektivista filozófiája.
⬤ A disztópikus irodalom egyik klasszikusát képviseli, így releváns a történelmi és modern társadalmi-politikai kérdések megértéséhez.

⬤ Egyesek szerint az elbeszélői stílus nehézkes, különösen az „én” helyett a „mi” használata.
⬤ A kivitelezést kritikák szerint nem eléggé csiszolt, erőltetett expozícióval és leegyszerűsített karakterfejlődéssel.
⬤ Bizonyos cselekményelemeket irreálisnak vagy túlságosan leegyszerűsítettnek tartanak, például a főhős felfedezéseit.
⬤ A könyv filozófiai irányultsága nem minden olvasónak tetszik, ami vegyes érzéseket vált ki a befejezéssel kapcsolatban.

(1293 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

ANTHEM, Ayn Rand.

ELSŐ RÉSZ.

Bűn ezt megírni. Bűn olyan szavakat gondolni, amelyeket mások nem gondolnak, és olyan papírra vetni, amelyet mások nem láthatnak. Ez aljas és gonosz. Olyan, mintha csak a saját fülünkhöz beszélnénk. És jól tudjuk, hogy nincs annál súlyosabb vétek, mint egyedül cselekedni vagy gondolkodni. Megszegtük a törvényeket. A törvények azt mondják, hogy az emberek nem írhatnak, hacsak a Hivatások Tanácsa nem ajánlja ezt nekik. Bocsássanak meg nekünk!

De nem ez az egyetlen bűn, amely ránk nehezedik. Nagyobb bűnt követtünk el, és ennek a bűnnek nincs neve. Hogy milyen büntetés vár ránk, ha kiderül, nem tudjuk, mert ilyen bűn nem jutott az emberek emlékezetébe, és nincsenek törvények, amelyek rendelkeznének róla.

Sötét van itt. A gyertya lángja mozdulatlanul áll a levegőben. Semmi sem mozdul ebben az alagútban, kivéve a kezünket a papíron. Egyedül vagyunk itt a föld alatt. Ez egy félelmetes szó, egyedül. A törvények azt mondják, hogy az emberek közül senki sem lehet egyedül, soha és mindenkor, mert ez a nagy vétek és minden rossz gyökere. De mi már sok törvényt megszegtünk. És most nincs itt semmi más, csak egyetlen testünk, és furcsa, hogy csak két lábunk van a földön kifeszítve, és a falon előttünk az egyetlen fejünk árnyéka.