Értékelés:

Ez a könyv lebilincselő és jól megalapozott képet nyújt a félszemű Antigonoszról és a Nagy Sándor halálát követő viharos utódháborúkról. Sikeresen ötvözi a hadtörténelmet a jellemrajzokkal, különböző ókori elbeszélésekre és tudományos kutatásokra támaszkodva. Az olvasók nagyra értékelik a hozzáférhetőséget és a lebilincselő elbeszélést, bár egyesek megjegyzik, hogy Antigonosz közigazgatási szerepére korlátozottan összpontosít.
Előnyök:Jól megírt és lebilincselő elbeszélés, az általános olvasók számára is hozzáférhető, alapos kutatás jó jegyzetekkel, meggyőző jellemtanulmányok, hatékonyan emberszámba veszi a történelmi személyiségeket, térképeket és mellékleteket tartalmaz a jobb megértés érdekében, a hadtörténelmet széles körben tárgyalja.
Hátrányok:Néhány elgépelés és kisebb szerkesztési hiba, Antigonosz közigazgatási képességeinek korlátozott feltárása, egyes kritikák megemlítik, hogy kevésbé átfogó, mint más, hasonló témájú művek, és a katonai szempontok túlhangsúlyozása kihagyhatja a szélesebb történelmi összefüggéseket.
(26 olvasói vélemény alapján)
Antigonus the One-Eyed: Greatest of the Successors
Világos elbeszélés és elemzés Antigonosz szerepéről ezekben a viharos eseményekben, különös hangsúlyt fektetve a katonai vonatkozásokra, miközben tele van drámával, elsöprő hadjáratokkal és Antigonosz epikus csatáival.
Plutarkhosz úgy jellemezte a félszemű Antigonoszt (Kr. e. 382-301), mint "Alexandrosz utódai közül a legidősebb és legnagyobbat". Antigonosz hűségesen szolgálta mind II. Fülöpöt, mind Nagy Sándort, miközben szülőföldjét, Makedóniát Indiától Görögországig terjedő birodalommá alakították.
Alexandrosz halála után Antigonosz, aki akkoriban a homályos Phrügia tartomány kormányzója volt, a parancsnokai közül az egyik legkevésbé valószínűnek tűnt, hogy elragadja a halott király örökségét. A király halála után nyolc éven belül azonban a katonai ügyesség és a politikai ravaszság kombinációjával meghódította a birodalom ázsiai részét. Sikere arra késztette a birodalom európai és egyiptomi részét uralókat, hogy összefogjanak ellene. További tizennégy éven át háborút vívott a többi utódállam koalíciója ellen: Ptolemaiosz, Lüszimakhosz, Szeleukosz és Kasszandrosz ellen. Kr. e. 301-ben az ipszoszi csatában vereséget szenvedett és meghalt.
Az ókori írók Antigonosz életét az önhittség és a túlzott ambíció veszélyeiről szóló elrettentő példának tekintették. Látszólagos veresége ellenére leszármazottai továbbra is királyként uralkodtak, és olyan dinasztiát hoztak létre, amely több mint egy évszázadon át uralkodott Macedónián. Jeff Champion e titáni alak pályafutását meséli el úgy, hogy a hangsúlyt egyértelműen a katonai vonatkozásokra helyezi.