A 19. században kialakult modern, tudományosan megalapozott orvoslással szemben a modern orvosoknak először meg kellett találniuk az ókori orvosi tekintélyek megfelelő megközelítését.
Bár az ókori nagyok egyre kevésbé voltak képesek gyakorlatilag használható tudást átadni, az orvosok továbbra is szívesen álltak a vállukon. Ezért hozták létre a klasszikus művek modern kiadásait, amelyek megvalósításában különböző szándékok nyomai fedezhetők fel, amelyeket a jelen munka szisztematikusan vizsgál. Az orvostörténet és a filológia kapcsolatának vizsgálata során kiderül, hogy gyakran éppen az orvosi nézőpont határozza meg döntően a szerkesztés módszertanát, ami különösen jól látható a gyógyszerészettörténet-írás és a külföldi történetírás fejleményeivel szemben.
A munka válogatott összkiadások szövegközpontú vizsgálatával nemcsak az orvostörténetírás professzionalizálódásának egyik meghatározó összetevőjére világít rá, hanem rámutat az orvostörténetírás mint tudomány szoros szakmai hálózatépítésének és népszerűsítésének szükségességére is az orvostörténet, a gyógyszerésztörténet és a filológia keresztmetszetében. Paul Gonetz.
Eredetileg a szerző doktori disszertációjaként került bemutatásra -- orvosi kar Freiburg Am Breisgau, 2022. Bibliográfiai hivatkozásokkal (249-277.
oldal) és tárgymutatóval.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)