Antiquities Beyond Humanism
A görög-római antikvitásról gyakran feltételezik, hogy a reneszánsztól napjainkig a humanizmus paradigmáját adja. Ezt a paradigmát egyre inkább megkérdőjelezik az olyan új elméleti áramlatok, mint a poszthumanizmus és az "új materializmusok", amelyek olyan entitások, erők és rendszerek felé mutatnak, amelyek az emberen keresztül és túlmutatnak, és kiszorítják az embert a dolgok mércéjeként betöltött elsőbbségéből.
Az antikvitás a humanizmuson túl az antik hagyomány és a XXI. századi "fordulat" közötti feltételezett kettősséget igyekszik feloldani azáltal, hogy feltárja, milyen számtalan módon lehet a görög és római filozófiát és irodalmat úgy értelmezni, hogy a nem emberi dolgok kerülnek előtérbe.
A görög filozófia különösen tele van a kozmosz metafizikai magyarázataival, amelyek a természeti világ megfigyeléseire épülnek, míg az ókori humanista kutatás más területei - költészet, politikaelmélet, orvostudomány - a növényi, állati, sőt, még a kőélet birodalmába is belenyúlnak, folyamatosan megkérdőjelezve az élő és nem élő lények ontológiai státuszát. Azáltal, hogy az ókori nem-emberi vagy emberen túli létet új megvilágításba helyezi a nemek, az ökológiai hálózatok és a nem-emberi közösségek, a hang, az erosz, valamint a poszthumanizmus etikája és politikája kortárs kérdéseivel összefüggésben, a kötet bemutatja, hogy az ókori szövegekkel való találkozás, amelyet egyszerre ismerősnek és idegennek élünk meg, segíthet az élet új értelmezésében, akár fizikai, pszichikai, isteni vagy kozmikus értelemben értelmezzük azt.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)