apocalypse scroll like it was normal
Mi lenne, ha amikor leírtuk a nevünket, elfelejtenénk, minden alkalommal, minden szót? Az apocalypse scroll like it was normal című kötetben kenji kinz egy mámoros házi főzetet ad ki költői és esszéisztikus felajánlásokból, amelyek az alul-közösségekből és az alul-közösségeknek szólnak, azoknak a közös (alul)alapoknak, amelyeket mi tartunk és amelyek tartanak minket.
Számtalan más szerző lázadó és leleményes intenzitását követve, kinz a többszörös és egymást átfedő apokalipszisek kortárs konceptualizációját (szét)helyezi, kevésbé a feltételezett "előtte" és "utána" végzetével és sötétségével, mint inkább az itt és most látszólag véget nem érő stagnálásával foglalkozva. A várostól a külvárosokig, az akcióban és az afterpartyban ez a szöveg megpróbál felismerni és emlékezni, kidolgozni és kiterjeszteni egy olyan örökséget, amelyet nem tudunk felidézni, végső soron azt sugallva, hogy talán a keresett válaszok nemcsak (im)lehetségesek, hanem már mindenütt folyamatban vannak.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)