Több mint 2000 éve a végzetről és a megváltásról, az utolsó dolgokról és a végső igazságokról, a végső pusztulásról és a megújulásról szóló apokaliptikus elképzelések részei azoknak a kulturális alapoknak, amelyekre az európai társadalmak épültek.
A sorozat Az apokaliptikus gondolkodás kultúrtörténete sokszínű és interdiszciplináris megközelítést mutat be a történeti, társadalom- és kultúratudományok szemszögéből, hangsúlyt fektetve a kortárs episztemikus, mediális és politikai összefüggésekre. Célja, hogy nyomon kövesse az apokaliptikus elképzelések mögött meghúzódó társadalmi dinamikákat és diszkurzív stratégiákat, hogy megvilágítsa az azonosulási folyamatok és az apokaliptikus értelmezések közötti dinamikus kapcsolatokat.
Ennek során a sorozat mind a szerzőket, mind az olvasókat arra ösztönzi, hogy szakítsanak az úgynevezett apokaliptikus hagyományok egységes olvasatával, és hogy a különböző vallási és földrajzi kontextusokban a kultúrák közötti összehasonlítással is foglalkozzanak.