Értékelés:
A kritikák kiemelik az „Apollo Pilot” című könyvet, Donn Eisele űrhajós memoárját, amely lenyűgöző és őszinte beszámoló az Apollo 7 küldetés során szerzett élményeiről. A Francis French által szerkesztett könyv betekintést enged a NASA kultúrájába és politikájába az űrprogram kezdeti időszakában, és hangot ad egy kevésbé ismert űrhajósnak. Bár a könyv rövidségét és bizonyos témák mélységének hiányát megjegyezték, az olvasók nagyra értékelték a nyers őszinteséget és a magával ragadó történetmesélést.
Előnyök:⬤ Őszinte és kendőzetlen betekintés a NASA és az űrhajósok kultúrájába.
⬤ Jól szerkesztett összeállítás Eisele kiadatlan kézirataiból, megőrizve a hangját.
⬤ Magával ragadó elbeszélői stílus, amely magával ragadja az olvasókat.
⬤ Értékes kiegészítés az Apollo-program történetéhez, különösen a gyakran figyelmen kívül hagyott Apollo-7 küldetéshez.
⬤ Ellentétes nézőpontokat nyújt az űrhajóstársakról és a vezetésről.
⬤ Viszonylag rövid terjedelme (kb. 140 oldal) miatt az olvasók több mélységre vágyhatnak.
⬤ Bizonyos témák, például Eisele Apollo 10 tartalék legénységének feladatai nem terjednek ki eléggé.
⬤ Néhány hivatkozás nehéz lehet az Apollo-programmal újonnan ismerkedők számára, mivel feltételezik az előzetes ismereteket.
⬤ Az elbeszélések nyersségét meg lehetett volna szerkeszteni egy csiszoltabb bemutatás érdekében.
(65 olvasói vélemény alapján)
Apollo Pilot: The Memoir of Astronaut Donn Eisele
1968 októberében Donn Eisele Walt Cunningham és Wally Schirra űrhajóstársaival együtt Föld körüli pályára repült az Apollo-7 űrhajó fedélzetén. Az Apollo 7 volt az Apollo-program első emberes küldetése, és az első emberes repülés azután, hogy 1967 elején egy indítóállás tesztelése során keletkezett tűz három űrhajóst megölt, és segített újraindítani a NASA emberes űrrepülési programját.
A sokak által bolondos, könnyed tréfamesterként ismert Eisele az amerikai haditengerészeti akadémiáról a tesztpilóta-iskolába, majd az amerikai űrhajósok rangos testületének kiválasztott tagjai közé küzdötte fel magát. Eredetileg az Apollo-1 legénységének tagja volt, mielőtt sérülés miatt lecserélték. Miután a legénység egy szörnyű tűzben meghalt, Eisele tagja volt annak a legénységnek, amelyet kiválasztottak, hogy visszavigye az amerikaiakat az űrbe. Az Apollo 7 sikere ellenére Eisele soha többé nem repült az űrben, mivel a válás és a legénység parancsnoka miatt a három űrhajóst bajkeverőnek bélyegezték.
Mindenki előtt ismeretlenül, miután 1972-ben a NASA Langley Kutatóközpontjában, az emberes űrrepülés műszaki asszisztenseként nyugdíjba vonult, Eisele részletesen írt a légierőnél töltött éveiről és az Apollo-programban eltöltött időszakáról. Jóval a halála után Francis French felfedezte Eisele kiadatlan emlékiratait, és Susie Eisele Black (Donn özvegye) hozzáférést biztosított French számára néhai férje NASA-aktáihoz és személyes tárgyaihoz. Az olvasók most egy olyan Apollo-történetet ismerhetnek meg, amelyről azt hitték, hogy soha nem íródik meg, valamint a felfedezésének történetét. Vásárolja meg a hangos kiadást.