Appalachian Pastoral: Hegyi kirándulások, esztétikai víziók és az antikvitás utazási elbeszélései

Eredeti címe:

Appalachian Pastoral: Mountain Excursions, Aesthetic Visions, and the Antebellum Travel Narrative

Könyv tartalma:

Ez a projekt összességében arra tesz kísérletet, hogy az Appalache-i irodalmat egy olyan szövegek „elveszett hagyománya” szempontjából újrafogalmazza, amelyek általában már nem kaphatók, noha központi jelentőségűek a régió történelmének, valamint jelenlegi környezeti és kulturális kihívásainak megértéséhez. Az utószóban azt is megvizsgáljuk, hogy az ökológiai alapú irodalomkritika milyen fontos nyelvezetet kínál ahhoz, hogy a középkor előtti utazási írók hogyan próbálták a régiót a 19.

századi környezetvédelmi szempontból keretbe foglalni. A könyv célja, hogy az Appalache-tanulmányok területét visszahelyezze egy korábbi, 19. századi történeti genezishez, és több olyan könyvre is fényt derítsen, amelyek eddig kevés tudományos figyelmet kaptak az appalache-i, illetve az amerikai irodalom kánonjában.

A könyv középpontjában az az érvelés áll, hogy a 19. század közepén az Appalache-régióban átutazó vagy onnan érkező utazási írók a 18.

századi európai, főként brit tájesztétika ismert változataira támaszkodtak, amelyek segítettek abban, hogy az olvasói élmény kevésbé legyen idegen a művelt regionális és északi közönségük számára. Ezek az utazási írók, mint például Philip Pendleton Kennedy és David Hunter Strother, tudatosan sajátítottak ki olyan esztétikai trópusokat, mint a pásztorélet, hogy az Appalache-ról szóló nem-fikciós beszámolóikban még drámaibbá tegyék a hatást, az olvasó pedig megnyugtatónak találhatta az ilyen utalásokat, amikor azt fontolgatta, hogy meghonosítja-e az Appalache régiót vagy bejárja azt.