Arado AR 196 egységek a harcban

Olvasói vélemények

A könyv átfogó képet nyújt a német hadsereg által a második világháborúban használt ARADO Ar 196 felderítő tengerjáró repülőgépről. Részletes beszámolót tartalmaz a műveleti történetéről, típusprofilokat és számos fényképet. Bár a könyv gazdag illusztrációi és információi miatt kedvező fogadtatásban részesült, néhány olvasó megjegyezte, hogy bővebb bibliográfiára és hivatkozásokra vágyott.

A könyv kiváló színes profilokat és korábban nem látott fényképeket tartalmaz. Az AR 196 széleskörű műveleti történetét mutatja be a különböző hadszíntereken, érdekes elbeszéléseket tartalmaz az egyes bevetésekről, és elismerést váltott ki a részletes illusztrációi miatt. Történészek és modellezők számára egyaránt vonzó, mivel tömör, mégis alapos beszámolót nyújt a repülőgépről.

Néhány olvasó úgy érzi, hogy az irodalomjegyzék hiányzik, és azt sugallja, hogy több hivatkozás növelhetné az információk hitelességét. Emellett a színes profilok és a szöveges hivatkozások száma között egyensúlytalanságot tapasztalnak, egyesek több szöveget és kevesebb illusztrációt szeretnének.

(14 olvasói vélemény alapján)

Eredeti címe:

Arado AR 196 Units in Combat

Könyv tartalma:

Részletes tanulmány a vonzó Arado Ar 196-ról, az egyik utolsó harci repülőgépről. Ez volt a német Kriegsmarine standard tengerjáró repülőgépe a II. világháború alatt, amely a Luftwaffe számára a déli óceánok elérését biztosította.

Az Arado Ar 196 a Birodalmi Légügyi Minisztérium 1936-os tervezési versenyén legyőzte kétfedelű riválisait, és a Kriegsmarine számára a második világháború talán legjobb hajófedélzeti felderítő hidroplánját biztosította. A Heinkel He 60-as kétfedelű repülőgépet felváltva a Kriegsmarine fővárosi hajóira szállított szabványos katapult indítású úszó repülőgépként az Ar 196-os a második világháború alatt számos harci feladatot teljesített, többek között parti őrjáratokat, tengeralattjáróvadászatot, könnyűbombázást, általános felderítést és konvojkísérő bevetéseket. Az első hajó, amely az Ar 196A-1-eseket tengerre vitte, a Graf Spee zsebcsatahajó volt, amely 1939 őszén két példányt szállított. A Bismarck és a Tirpitz csatahajók egyenként hat Aradót, a Gneisenau és a Scharnhorst csatahajók négyet, a kisebb zsebcsatahajók és cirkálók pedig kettőt hordozhattak. A szárazföldi repülőgépeket a Csatorna, a Balti-tenger, az Északi-tenger és a Vizcayai-öböl partjainál, valamint a Balkánon és a Földközi-tengeren lévő parti kikötőkből is üzemeltették.

Ebben a címben Peter de Jong kiváló fényképekkel és színes illusztrációkkal alátámasztva tárja fel az Arado Ar 196 történetét, részletesen bemutatja a fejlesztésüket és értékeli az egyik utolsó harci repülőgép harci képességeit.