Értékelés:
Jelenleg nincsenek olvasói vélemények. Az értékelés 2 olvasói szavazat alapján történt.
A XIX. század végén az iratelmélet hatalmas előretörése, majd egy évszázaddal később a szerzők és a szerkesztési iskolák azonosítása után az elmélet egyre inkább átadta a helyét annak az összetett valóságnak, hogy az írnokok másolás közben módosították a szövegeket.
A Biblia ekkor már nem egy mesteri teológiai és historiográfiai projektként jelent meg, hanem heterogén szövegek empirikus elrendezéseként, amelyeket egy fejlődő vallási ideológia kötött össze. Míg az első könyvek nagy átfogó elbeszélése egy egész nép kiválasztottságára és vándorlására épül, addig a jahvizmus ideológiai alapjai inkább egy idegen istenre hivatkoznak, aki eljutott Izrael földjére, és végül ráerőltette magát. Ez az egyistenhitű ideológia mindenekelőtt egy olyan kizárólagosság volt, amely Izrael és Júda királyainak idejétől kezdve egészen a Róma elleni júdeai lázadásokig erősödött meg időszámításunk első századaiban.
Az egyistenhit e sajátos formájának, amely egy féltékeny istent tett egyedüli Istenné, természetének és eredetének, valamint fejlődésének megragadására tett kísérletünkben mindenekelőtt a két jahvizmus fogalmára támaszkodtunk. Ez az elmélet lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük, hogyan lehet egy olyan isten, aki szövetséget kötött egy bizonyos néppel, egyben a világegyetemet és az egész emberiséget teremtő isten is.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)
