Artwash: Big Oil and the Arts

Olvasói vélemények

A könyv mélyrehatóan vizsgálja a művészeti ipar és az olajvállalatok közötti kapcsolatot, kitérve az olaj és az éghajlatváltozás hatásaira. Különösen hasznos tudományos célokra, például szakdolgozatok és diplomamunkák készítéséhez.

Részletes és érdekes, a témák átfogó lefedése, jól érvelő pontok, tanulságos tudományos írásokhoz.

A könyv esetleges hátrányairól nem számoltak be.

(4 olvasói vélemény alapján)

Könyv tartalma:

*A Bread and Roses Prize, 2016* *A Green Carnation Prize, 2015* *Az Academy of British Cover Design Awards, 2015* shortlistjére került* Az Artwash egy beavatkozás a nagy olajcégek brit művészeti szponzorációjának visszataszító szerepébe. Mel Evans a "Liberate Tate" (Szabadítsuk fel a Tate-et) elnevezésű nagyszabású kampány alapján a Chevron, az ExxonMobil, a BP és a Shell olyan intézményekkel való együttműködését veszi célba, mint a Tate, hogy megpróbáljon végleg véget vetni ennek a mérgező kapcsolatnak.

Mel Evans többéves titkos kutatáson, alulról jövő nyomozáson és aktivizmuson, valamint performanszokon és kulturális beavatkozásokon alapulva összeállítja a kampány történetét és útját, amely egyre erősebbé vált. Az Artwash megmutatja, hogy a művészetek vállalati szponzorálása hogyan tünteti el a csúnya környezeti pusztítást, és hogyan fedi el az olajcégek PR-vezetőinek stratégiáit, akik a kulturális filantrópiára támaszkodnak. A következtetés reményt keltő hangot üt meg: a nagy intézmények (mint például a Southbank Centre) már beleegyeztek a szponzoráció csökkentésébe, és bírósági tárgyalások zajlanak, amelyek számon kérik ezeket a kapcsolatokat.

A művészek és az alkalmazottak új munkamódszereket dolgoznak ki, amelyek nyilvánosan szembeszállnak az olajtársaságokkal. A korábbi dohányzásellenes kampányhoz hasonlóan ez is fontos kulturális és politikai fordulat lesz az elkövetkező években.