Értékelés:
A könyv jól kutatva tárja fel Észak-Karolina polgárháborús történelmének kevésbé ismert eseményeit, különös tekintettel a tapasztalatlan milícia és önkéntesek részvételére a jelentős csaták előtt. A történelmi dokumentumokból származó terjedelmes idézeteket tartalmaz, így a helyi történelem iránt érdeklődők számára olvasmányos beszámolót nyújt.
Előnyök:⬤ Jól kutatott, érdekes és gyors olvasmány
⬤ értékes betekintést nyújt a tábori életbe
⬤ széleskörű idézeteket tartalmaz történelmi dokumentumokból
⬤ kiemeli az NC történelmének kevésbé ismert eseményeit.
Nem kritikusan vizsgálja az eseményeket; néhány olvasó csalódottságát fejezte ki a szerző árképzéssel és értékesítési gyakorlattal kapcsolatos hozzáállása miatt.
(2 olvasói vélemény alapján)
Treason on the Cape Fear: Roots of the Civil War in North Carolina, January-April 1861
Bár a történészek ritkán tárgyalják, az 1861 januárja és áprilisa között Észak-Karolina délkeleti partvidékén történt események megkérdőjelezik azt a népszerű narratívát, amely szerint a polgárháború azzal kezdődött, hogy Abraham Lincoln elnök a Sumter-erőd elleni támadást követően 75 000 önkéntesre szólított fel. A Hazaárulás a Cape Fear partján című könyv bizonyítja, hogy az ellenségeskedések már jóval Lincoln 1861. március 4-i beiktatása előtt is zajlottak.
Röviddel Dél-Karolina 1860. december 20-i elszakadása után James Buchanan elnök bejelentette, hogy meg kívánja erősíteni a déli parti erődöket. Ez felkavarta Észak-Karolina délkeleti parti lakosainak amúgy is feszült hangulatát, akik a közelgő inváziótól tartottak. Amikor azonban a Wilmington Journal tévesen arról számolt be, hogy Buchanan két amerikai gőzhajót küldött nehéz tüzérséget és katonákat szállító Fort Caswell biztosítására, amely a kikötővárostól délre, a Cape Fear folyónál található, a feszültség a végsőkig fokozódott.
1861. január 10-én Wilmington városvezetése háromszáz helyi milicistát, akiket a "Cape Fear Minutemen"-nek neveztek, a szövetségi kormány felhatalmazása nélkül utasítottak a Caswell- és a Johnston-erőd elfoglalására, ami a hazaárulás égbekiáltó cselekedete volt. Ennek ellenére semmilyen jogi lépésre nem került sor, mivel John W. Ellis észak-karolinai kormányzó egyszerűen bocsánatot kért Buchanan elnöktől, és elrendelte, hogy a milícia azonnal adja át az erődöket. A Sumter-erőd 1861. április 12-i bombázását követően azonban Ellis elrendelte, hogy a milícia foglalja vissza az erődöket, és ezúttal sem kértek bocsánatot.
© Book1 Group - minden jog fenntartva.
Az oldal tartalma sem részben, sem egészben nem másolható és nem használható fel a tulajdonos írásos engedélye nélkül.
Utolsó módosítás időpontja: 2024.11.13 21:05 (GMT)